Az ideális számítógép az, ami kiegyensúlyozott - épp olyan erős az egyik komponens, mint a másik. Vagyis a GPU-t elegendő adattal látja el a CPU, és a GPU képes is feldolgozni mindent, amit rá öntenek. Ehhez elegendő a rendszermemória, a tárhely kellőképpen gyors és a kapacitása is bőséges stb. Ha még bővíthető is a géped, akkor nyert ügyed van, hiszen az idő előrehaladásával és a szoftverek, játékok fejlődésével amint valamelyik komponensed gyengének bizonyul, azt modulárisan, könnyedén lecserélheted anélkül, hogy komplett gépet kelljen váltanod.
Ez eddig ideális, a gond csupán az, hogy nem mindig egyszerű felismerni, hogy melyik komponens a gyenge láncszem. Az esetek 90%-ában - főként gaming PC esetén - szinte látatlanban vágja rá bárki, hogy a videókártya teljesítménye kevés, és ez általában be is jön. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor lehet, hogy lehetne erősebb a VGA kártya (nem mindenkinek van GeForce RTX 5090 a gépében), azonban a leginkább a gyenge processzor fojtja le a rendszert. Ezt kideríteni nem is olyan egyszerű, de azért mutatunk három olyan módszert, amikkel meghatározhatod, hogy a te gépedben kellően erős-e a processzor, vagy itt az ideje leváltani azt.
Az alacsonyabb részletesség nem segít
Amint az fps-mutatód bezuhan és/vagy akadozni kezd a játék, rutinszerűen lépkedsz is a beállításokba, hogy kicsit szerényebbre vegyed a részletességet. Ez lehet az árnyékolás, a ray tracing, a textúrák felbontása és még kismillió más paraméter. Az is lehet, hogy ezekkel nem is bajlódsz, hanem mindjárt a felbontást csökkented, ezzel elérhető, hogy drasztikusan megugrik a képkockaismétlési sebesség. A gond akkor van, amikor az alacsonyabb felbontás és részletesség ellenére sem nő a sebesség - vagy legalábbis nem olyan mértékben, mint ahogy azt vártad.
Ez a jelenség tipikusan a gyenge processzorra utal(hat), vagyis a központi egység nem képes elegendő adattal ellátni a videókártyát. Ez leginkább alacsonyabb felbontás és egyszerűbb grafikájú játék esetén figyelhető meg, például MOBA, vagy kompetitív lövöldék terén. Persze még érdemes utánanézni a többi lehetséges gyenge pontnak, de jó eséllyel nem úszod meg a processzorcserét. Addig is tekerd fel a felbontást és a részletességet, a videókártyádnak nem lesz vele gondja.
Alacsony GPU-kihasználtság
Fals biztonságérzetet adhat géped teljesítményét illetően, ha azt látod a terheltségi mutatókon, hogy videókártyád egyáltalában nem szenved a teher alatt, még a legdurvább, új játék alatt sem igen szökik fel a GPU-terhelés 80-90% fölé. Pedig valahol nagy gond lehet, hiszen ereje még lenne a GPU-nak, mégis inkább akadozik a játék, nem szökik fel 100 fps fölé a sebességmutató…
Az ilyen teljesítmény mutatókat számos játékban egyszerűen előcsalogathatod a kijelzőre a beállítások alatt, ám ha ez nem áll rendelkezésre, az MSI Afterburner nevű programmal is elérheted ugyanezt. A program nevével ellentétben nem feltétel az, hogy bármilyen MSI komponens vagy periféria legyen a számítógépedben, bármilyen CPU-GPU kombináción elfut, az OSD mutatókat egyszerűen engedélyezheted.
A beállításoknál jelöld be az fps, valamint a CPU és a GPU terhelésének kijelzését, illetve ezek további néhány paraméterét is érdemes megfigyelni (például hőmérsékletek, VRAM-telítettség). Az nem meglepő, hogy játék közben a GPU olykor 50% környékére (vagy akár még az alá) esik, de ha a GPU szinte soha nem lépi át a 85-90%-ot, még akkor sem, amikor a képkockaismétlési szám már 200 helyett már a 30 fps-t súrolja, akkor bizony kijelentheted, hogy valami lefojtja a videókártyádat, mert láthatóan nincsen elég dolga. Ha közben a CPU terheltsége viszont a plafont verdesi, már meg is van a ludas, jöhet a CPU-csere.
Gyenge 1%-os mutató
Bonyolultabb mutató az 1%, de minden eddiginél beszédesebb. Ez azt mutatja, hogy a teljes futás 1%-a során mely sebességértékek voltak a legalacsonyabbak. Az 1% fps hajszálpontosan megmutatja, ha egy játék akadozik, dadog a grafika, meg-megakad az animáció. Ilyenkor hiába nézed az átlagos sebességértéket, vagy az aktuális fps-mutatót, mert azok vállalható, akár 60-120 fps-t is mutathatnak, ám 1-1 intenzívebb vizuális élmény, vagy egyéb, számításigényes jelenet során belassul a géped, az 1% pedig 30-40 fps környékén van csupán. Csak egy pillanatra persze, de ez éppen elég ahhoz, hogy agyoncsapja a játékélményedet. Sok játék képes az 1% (vagy akár 0,1%) kijelzésére is, de ha mégsem, az MSI Afterburner programot erre is rá tudod venni.
Ha a fenti számokhoz hasonlóan nagy különbséget találsz az átlagos sebesség és az 1%-os sebesség között, akkor ott bizony komoly gondok vannak - gondok konfigod egyensúlyával. A leggyakoribb hunyó nem más, mint a gyenge CPU, ideje a cserének. Mielőtt azonban arra számítasz, hogy majd ezt követően az átlagos képkockaismétlési szám is kilő az egekbe, gyorsan öntsünk tiszta vizet a pohárba - várhatóan nem ez lesz. A játék átlagos sebessége persze valamelyest javul majd, de nem nagyságrendekkel, viszont eltűnik az akadozás, dadogás, megtorpanás - és ez az, ami ebben az esetben a legfontosabb.
Egyéb gyenge pontok
Kényes dolog egy konfigurációban az egyensúly, pláne akkor, ha a hardver minden porcikáját intenzíven megmozgató gamingről van szó. Éppen ezért nem lehet teljesen kizárni, hogy amennyiben a GPU csak lötyög, a CPU pedig megszakad, akkor utóbbit kell cserélni. Könnyedén előfordulhat más probléma is, amiknek szintén érdemes utánanézni hardvervásárlás előtt.
Melegedés: Például sokszor előfordul, hogy a nagy meleg okozza a problémát. Például elégtelen a CPU hűtése, aminek hatására a hőmérséklet eléri azt a szintet, hogy az órajelek csökkenni kezdenek. Boost módba is ritkábban kapcsol a magvezérlő, így pedig máris a vártnál sokkal gyengébb processzorral kell beérned. Ha az eredeti géppel nem volt ilyen gond, lehet, hogy egy alapos takarítás és újrapasztázás is csodát fog tenni.
RAM/SSD: Szintén gyakori gond, hogy valamely adattároló húzza be a kéziféket. Például kevés a rendszermemória, a CPU pedig azzal van elfoglalva, hogy az adatokat cserélgesse a RAM-ban, ami persze óriási lassulással jár. Szintén probléma, ha az SSD-d lassú. Itt ma már az 5 GB/s szekvenciális olvasási tempó nem megugorhatatlan, de érdemes az IOPS-értékeknél is minél magasabb számhoz ragaszkodni, valamint figyelni arra, hogy az M.2-es SSD se melegedjen túl, és mindig legyen rajta legalább 30% üres hely.
8 GB VRAM: A végére hagytunk még egy fájdalmas lehetőséget - ez az elégtelen kapacitású VRAM. 2025-ben elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor egyre több játék már nem fér el 8 GB VRAM-on, márpedig a PC-játékosok jelentős résznek még mindig ilyen VGA kártya dolgozik a gépében. A nagy textúrák, modern effektek, a ray tracing mind rengeteg memóriát foglalnak, a 8 GB-ból pedig hamar kifogynak. Az adatok cseréjét az is nehezíti, hogy sok ilyen videókártya nem teljes x16-os PCIe buszon csatlakozik, csak x8-on, így az adatátvitel meglehetősen gyatra, az eredmény pedig az akadozás még akkor is, ha amúgy a GPU bírná a számítási terhelést. Ilyen esetben megpróbálkozhatsz felskálázással (DLSS, FSR), valamint a részletesség csökkentésével. Végül persze nem lesz más választásod, mint kártyát cserélni.
A játékélmény apró megrontói
És akkor még mindig csak a komponensekkel, a konfigurációval foglalkoztunk, pedig a játékélményt számtalan más tényező is rombolhatja.
Kijelző: Ott van mindjárt a monitor, amit nagy körültekintéssel kell megválasztanod, ha tényleg szép látványt szeretnél. A TN-panelt elfelejtheted, de a rosszabb VA/IPS-panelek is mosott, rossz képet fognak adni gyenge fényerővel. Érdemes új generációs panellel szerelt monitort választanod, amelyek már 400 nites csúcsfényerőre képesek és mondjuk egy belépő VESA DisplayHDR 400-as szabványt is támogatnak. No a HDR-effekt nem lesz csodálatos, de jobb, mint a semmi. A másik fontos tényező az adaptív képfrissítés, és a maximális sebesség, ami legyen minimum 120-144 Hz. Szintén fontos a válaszidő és az input lag - ha gamermonitort nézel, ezeket az értékeket mind feltünteti a gyártó, valamint a PCW monitortesztjeit is érdemes átböngészned jó ajánlatok után.
Periféria: Irodai billentyűzettel és filléres egérrel nem lesz túl sok sikerélményed. A minimum, hogy 1000 Hz-es lekérdezéssel dolgozzon mindkét periféria, a billentyűzet legyen minél gyorsabb (akár mechanikus kapcsolókkal szerelt), az egér pedig változtatható érzékenységű. Itt az ergonómia is sokat számít, ha teheted, vásárlás előtt próbáld ki élőben a kiszemelt perifériát.
Headset, szék, gamersarok: A hangzás legalább olyan fontos, mint a látvány, ha pedig még arra is vágysz, hogy pontosan halld, melyik irányból támad az ellen, érdemes megfelelő headsetet beszerezned. Hozzávehetjük még az ergonómikus széket, hogy ne rokkanj bele egy-egy elhúzódó gaming szeánszba, és ha már lúd, legyen kövér - sokkal szívesebben töltesz jó pár órát egy olyan helyen, ami otthonos, barátságos és még jól is néz ki. Dobd fel gaming sarkodat LED-világítással, ereklyékkel stb.
