Egy arizonai nőt, Christina Chapmant 8 és fél év börtönbüntetésre ítéltek az Egyesült Államokban, miután kiderült, hogy kulcsszerepet játszott egy nagyszabású észak-koreai informatikai csalásban. Az ügyészek szerint Chapman vezetésével olyan "laptopfarm" működött, amely lehetővé tette, hogy Észak-Korea állampolgárai hamis identitásokkal, magasan fizetett IT-állásokba jussanak be amerikai cégekhez. A nő bűnösnek vallotta magát csalásban, pénzmosásban és személyazonosság-lopásban. A Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) szerint Chapman otthonából irányított egy olyan rendszert, ahol több mint 90 laptopot használtak arra, hogy észak-koreaiak távolról belépjenek amerikai vállalatok rendszereibe. Ezek között volt egy nagy amerikai tévétársaság, egy autógyártó, egy médiacég és egy szilícium-völgyi technológiai vállalat is. Két amerikai kormányzati hivatalnál is megpróbáltak munkát szerezni, sikertelenül.
A Chapman által üzemeltetett rendszer 68 hamis személyazonosságot használt, és az ezekhez kapcsolódó jövedelmeket a nő valós adóbevallásként jelentette be. A bérfizetést hamisított csekkekkel és közvetlen banki utalásokkal kezelte, majd a pénzt továbbította külföldre, többek között Észak-Korea közeli kínai városokba. A hatóságok szerint az így szerzett bevétel elérte a 17 millió dollárt, amely Észak-Korea kormányához került, segítve a nukleáris fegyverprogramot és a rakétakutatást. A gépeken speciális szoftverek futottak, amelyek lehetővé tették a munkavégzést, miközben a munkáltatók abban a hitben voltak, hogy amerikai állampolgárokat foglalkoztatnak.
Chapman egy másik személlyel, a 27 éves ukrán Oleksandr Didenkóval együttműködve legalább három észak-koreai IT-szakembert segített munkához. Az érintettek szoftverfejlesztőként dolgoztak amerikai cégeknél, és kapcsolatban álltak a rezsim hadiipari részlegével, amely a fegyverkezési programokért felel. A bíróság 102 hónapos börtönbüntetést, három év felügyelet alatti szabadlábra helyezést, közel 300 ezer dollár vagyonelkobzást és több mint 175 ezer dolláros pénzbírságot szabott ki Chapmanre.
A történet egy szélesebb, világméretű kiberbiztonsági probléma részét képezi. Az FBI és más amerikai hatóságok évek óta próbálják feltérképezni azokat a hálózatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy észak-koreaiak hamis identitással jussanak IT-állásokhoz Nyugaton. A világjárvány utáni digitális átállás, a távmunkára való tömeges áttérés és az AI segítségével gyártott életrajzok új lehetőségeket teremtettek Észak-Korea számára a kiberkémkedéshez és pénzszerzéshez.
A bíróság ítélete és az ezzel egy időben bejelentett amerikai szankciók (köztük három észak-koreai tisztviselő elleni büntetőintézkedések és 15 millió dolláros vérdíj hat vezető hollétéért) jelzik, hogy Washington mostantól keményebben kíván fellépni a digitális térben zajló észak-koreai műveletek ellen.
