A Mars és a Jupiter közötti aszteroidaöv legnagyobb égiteste, a Ceres ma fagyos és élettelen világnak tűnik. A friss kutatások azonban arra utalnak, hogy körülbelül 2-2,5 milliárd évvel ezelőtt egészen más körülmények uralkodhattak rajta, amelyek akár az élet számára is kedvezőek lehettek.
A NASA Dawn űrszondájának korábbi megfigyelései már sejtették, hogy a felszín alatti sósvíz-tározókból forró folyadék szivároghatott a felszín közelébe, és szerves molekulákat is kimutattak a bolygón. A most közzétett új tanulmány hő- és kémiai modellekkel vizsgálta Ceres belső fejlődését, és azt találta, hogy az égitest belsejében a radioaktív bomlás elegendő hőt termelt ahhoz, hogy forró, gázokkal dúsított víz keringjen.
Ez a jelenség a Földön a mélytengeri hőforrásoknál figyelhető meg, ahol a forró víz és a kémiai anyagok bőséges energiát biztosítanak a mikroorganizmusok számára. Ha Ceres óceánjaiban is volt hasonló hidrotermális aktivitás, az komoly támpont lehet a Naprendszer múltbeli lakhatóságának kutatásában.
Közvetlen bizonyíték élet nyomaira eddig nem került elő, ám a tudósok szerint a Cereshez hasonló kisbolygók a múltban sokkal barátságosabb világok lehettek, mint ahogy ma ismerjük őket.
