Az OpenAI elindította a ChatGPT új személyes pénzügyi funkcióját, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók összekapcsolják pénzügyi számláikat a chatbottal, majd a saját költéseik, megtakarításaik, befektetéseik és tartozásaik alapján kérjenek tőle elemzést vagy tervezési segítséget. A funkció egyelőre előzetes formában, fokozatosan jelenik meg, és csak az Egyesült Államokban élő ChatGPT Pro-előfizetők használhatják weben és iOS-en. Az OpenAI célja, hogy később Plus-felhasználókhoz, majd szélesebb körben is eljusson.
A megoldás lényege nem az, hogy a ChatGPT önállóan hozzáfér valaki bankjához. A felhasználónak külön engedélyeznie kell a kapcsolódást, amely a Plaid rendszerén keresztül történik. A Plaid több mint 12 ezer bankkal, hitelkártya-kibocsátóval, brókercéggel és más pénzügyi intézménnyel tud kapcsolatot teremteni, a ChatGPT pedig az így megosztott adatok alapján készíthet pénzügyi áttekintést, költési bontást, előfizetéslistát, nettó vagyonkimutatást vagy befektetési összefoglalót.
Az OpenAI hangsúlyozza, hogy a ChatGPT csak olvasási jellegű hozzáférést kap. Nem tud pénzt mozgatni, számlát befizetni, átutalást indítani, számlabeállításokat módosítani, befektetési ügyletet végrehajtani, nyugdíj-hozzájárulást megváltoztatni, számlát nyitni vagy bezárni, és adóbevallást sem tud benyújtani. A cég azt is írja, hogy a rendszer nem lát teljes bankszámlaszámokat, de hozzáférhet egyenlegekhez, tranzakciókhoz, befektetésekhez és kötelezettségekhez, vagyis nagyon érzékeny pénzügyi képet kaphat a felhasználóról.
Pont ez az, ami miatt a funkció egyszerre tűnik hasznosnak és nyugtalanítónak. Egy jól működő AI valóban sokkal értelmesebb választ adhat akkor, ha nem általánosságban kell költségcsökkentést vagy megtakarítási tervet javasolnia, hanem látja, mennyi megy el ételrendelésre, előfizetésekre, közlekedésre vagy impulzusvásárlásokra. Az OpenAI szerint havonta több mint 200 millió ember kér pénzügyi témában segítséget a ChatGPT-től, így a cég számára logikus lépés, hogy a tanácsokat valódi adatokra akarja építeni.
A kockázat viszont nem elméleti. Egy banki alkalmazásba vagy pénzügyi szolgáltatásba eleve nagyon óvatosan lép be az ember, egy általános célú chatbotnál viszont sokan lazábban kezelhetik ugyanazokat az adatokat. Ha valaki elveszíti a ChatGPT-fiókja feletti kontrollt, vagy gyenge jelszóval, kétlépcsős azonosítás nélkül használja a szolgáltatást, akkor a támadó nem feltétlenül tud pénzt utalni, de részletes képet kaphat arról, hol, mikor, mire és mennyit költött az illető. Ez pedig elég lehet rendkívül hihető adathalász üzenetekhez vagy célzott csalási kísérletekhez.
Az adatkezelésnél is fontos a pontos megfogalmazás. Az OpenAI hivatalos súgója szerint a Finances-beszélgetésekre ugyanazok a modelltréning-beállítások vonatkoznak, amelyeket a felhasználó a ChatGPT-ben általában kiválasztott, és ezek a Settings > Data controls menüben módosíthatók. Ez nem ugyanaz, mintha a cég azt mondaná, hogy minden pénzügyi adatot automatikusan tréningezésre használ. A felhasználónak viszont tudnia kell, milyen adatkezelési beállításokkal használja a szolgáltatást.
A cég szerint a számlakapcsolat bármikor megszüntethető, és ilyenkor a szinkronizált pénzügyi adatok 30 napon belül törlődnek az OpenAI rendszereiből. A beszélgetési előzményekben megmaradt pénzügyi információk ettől külön kezelendők, azokat külön kell törölni, a pénzügyi emlékeket pedig a Finances felületen lehet megtekinteni vagy eltávolítani. Ideiglenes chatekben a ChatGPT nem fér hozzá a kapcsolt pénzügyi számlákhoz.
A ChatGPT pénzügyi funkciója tehát nem arról szól, hogy a mesterséges intelligencia átveszi a felhasználó bankszámlája feletti irányítást. Inkább arról, hogy a chatbot a korábbinál sokkal mélyebb, személyesebb és érzékenyebb adatok alapján tud tanácsokat adni. Ez kényelmes lehet, de egyben új bizalmi szintet is kér a felhasználótól. A pénzügyi adatok bekötése után már nem csak azt osztjuk meg egy AI-rendszerrel, hogy mire vagyunk kíváncsiak, hanem azt is, hogyan élünk, mire költünk, mivel tartozunk, és milyen pénzügyi döntések előtt állunk.
