Történelmi jelentőségű ítélet született Los Angelesben: az esküdtszék szerint a Meta és a YouTube is felelős egy fiatal nő károsodásáért egy olyan perben, amely kifejezetten a közösségi oldalak függőséget erősítő működését támadta. A bíróság 3 millió dollár kártérítést ítélt meg a most 20 éves felperesnek, aki azt állította, hogy gyerekként az Instagram és a YouTube addiktív funkciói miatt súlyosan sérült. A Reuters és az AP szerint ez az első igazán nagy, precedensértékű ügy az Egyesült Államokban, ahol esküdtszék mondta ki, hogy a platformok tervezése önmagában is jogi felelősséget vonhat maga után.
A perben eredetileg a TikTok és a Snap is benne volt, de ők még a tárgyalás előtt peren kívül megegyeztek, így a végére a Meta és a Google-féle YouTube maradt a vádlottak padján. Az esküdtszék arra jutott, hogy a két cég hanyag módon tervezte meg és működtette a platformjait, és nem figyelmeztette megfelelően a felhasználókat, különösen a kiskorúakat a veszélyekre. Az AP szerint a felelősséget 70-30 arányban osztották meg: a Meta viszi a nagyobb részt, a YouTube a kisebbet. A büntető jellegű, vagyis punitive damages kártérítésről ugyanakkor még külön szakaszban döntenek, tehát az ügy pénzügyi része még nem zárult le teljesen.
Ez az egész azért ennyire fontos, mert eddig a techóriások jellemzően elég sikeresen hárították el az ilyen típusú felelősséget. A cégek rendre azzal érveltek, hogy a közösségi média nem kezelhető klasszikus értelemben vett függőségként, és hogy ők csak platformot biztosítanak. Most viszont a zsűri gyakorlatilag azt mondta ki, hogy nem pusztán a tartalommal van gond, hanem azzal is, ahogy ezeket a rendszereket direkt úgy építik fel, hogy minél tovább ott tartsanak. Az AP külön kiemeli, hogy a jogi vita fókuszában olyan mechanikák álltak, mint a végtelen görgetés vagy az automatikus lejátszás, vagyis pont azok az elemek, amelyeket a platformok évek óta az elköteleződés szent gráljaként tolnak.
A Meta és a Google persze már most jelezte, hogy nem fogják ezt szó nélkül lenyelni. A Meta azt közölte, hogy nem értenek egyet az ítélettel és vizsgálják a jogi lehetőségeiket, a Google pedig egyenesen azt mondta, hogy fellebbezni fognak, miközben azt is állították, hogy a YouTube szerintük nem közösségi oldal, hanem "felelősen felépített streamingplatform". Ez az utóbbi védekezés azért elég erősen idézi azt a klasszikus techóriás-manővert, amikor egy cég hirtelen átnevezi saját magát, csak nehogy ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint arra, aminek mindenki más látja.
A Meta helyzetét tovább rontja, hogy ez már a második komoly pofon két napon belül. Egy nappal korábban Új-Mexikóban egy másik esküdtszék 375 millió dolláros büntetést szabott ki a cégre, miután a bíróság szerint félrevezető és elfogadhatatlan gyakorlatokat folytatott a gyerekbiztonság terén, és nem védte meg megfelelően a kiskorúakat a kizsákmányolástól. Ez egy másik ügy, más jogalappal, de a két ítélet együtt már nagyon csúnyán néz ki, mert azt sugallja, hogy a Meta körül most nem egyszeri botlásokról, hanem egyre komolyabban visszaütő mintázatokról beszélünk.
A Reuters szerint ez az ítélet több ezer hasonló amerikai perre lehet hatással, vagyis a Meta és a YouTube most nem csak egyetlen tárgyalást veszített el, hanem lehet, hogy egy egész jogi front nyílt meg ellenük. És ha ez tényleg így lesz, akkor a techcégeknek előbb-utóbb el kell dönteniük, hogy továbbra is azt játsszák, hogy minden rendben van, vagy végre beismerik, hogy az "engagement" néven eladott termék sok esetben egyszerűen túl jól működött.
A Képernyőidő részletesen is kibontotta, hogy az ítéletből mit érdemes egészen pontosan levonni szülőként.
