A Meta visszavett valamennyit abból a sokat bírált belső programból, amelyben az alkalmazottak egérmozgásait, kattintásait, billentyűleütéseit és bizonyos képernyőtartalmait gyűjtenék AI-modellek betanításához. A Reuters és az Engadget beszámolója szerint a Model Capability Initiative, vagyis MCI nevű kezdeményezés körül olyan erős belső tiltakozás alakult ki, hogy a vállalat most kisebb engedményeket vezet be. Ezek közül a leglátványosabb, hogy a dolgozók legfeljebb 30 percre szüneteltethetik az adatgyűjtést, ha valami személyes dolgot kell elintézniük. Ez a megoldás egyszerre hangzik engedménynek és egy Black Mirror-epizód vállalati szabályzatának. A Meta érvelése szerint a cél nem a dolgozók teljesítményének figyelése, hanem az, hogy az AI-rendszerek valódi példákból tanulják meg, hogyan használják az emberek a számítógépeket. A vállalat szerint a modelleknek látniuk kell, hogyan kattintanak a felhasználók, miként navigálnak menükben, hogyan használnak billentyűparancsokat, és hol avatkoznak be egy munkafolyamatba. Mark Zuckerberg korábban állítólag úgy fogalmazott, hogy az AI gyors fejlesztésének egyik legjobb módja, ha figyelik, hogyan dolgoznak igazán okos emberek.
A dolgozók egy része ezt kevésbé lelkesedéssel, inkább munkahelyi megfigyelésként élte meg. A belső tiltakozások nem csak az adatvédelemről szóltak, hanem arról is, hogy az alkalmazottak attól tarthatnak: a saját munkájukról gyűjtött adatokból olyan AI-ügynököket képeznek, amelyek később részben kiválthatják őket. Ez különösen érzékeny téma egy olyan időszakban, amikor a Meta jelentős átszervezéseket hajt végre, és egyre több szerepet próbál AI-központú munkakörökbe terelni. Az új szabályok szerint bizonyos dolgozók teljes mentességet is kérhetnek az MCI alól, de ez nem általános opció. A beszámolók alapján főleg azok jöhetnek szóba, akik távmunkában dolgoznak és sávszélességi problémáik vannak, érzékeny anyagokkal foglalkoznak, vagy olyan környezetben dolgoznak, ahol nehéz folyamatosan áramforráshoz csatlakoztatni a laptopot. A Meta azt is közölte, hogy javított a szoftver akkumulátorhasználatán és adatforgalmán, mert ezekre is sok panasz érkezett.
A vállalat továbbra is azt állítja, hogy az így gyűjtött adatokat nem teljesítményértékelésre, nem fegyelmezésre és nem klasszikus megfigyelésre használja. A hivatalos magyarázat szerint kizárólag az AI-modellek fejlesztéséről van szó, megfelelő adatvédelmi korlátokkal. Ez azonban nem feltétlenül nyugtatja meg azokat, akik szerint már maga a gyűjtés mértéke és jellege is túlmutat azon, amit egy irodai munkahelyen normálisnak lehet nevezni. A helyzet jogi szempontból is kényes. A Reuters korábbi beszámolója szerint a program európai adatvédelmi aggályokat is felvethet, különösen akkor, ha amerikai dolgozók gépein keresztül uniós kollégákkal folytatott kommunikáció vagy más, Európához kötődő adat is bekerülhet a rendszerbe. A GDPR kifejezetten szigorúan kezeli, mire és milyen célból lehet személyes adatokat gyűjteni, így a "munkahelyi AI-tréning" könnyen szabályozói vitákhoz vezethet.
Az MCI azért is fontos történet, mert megmutatja, milyen irányba tart a nagy technológiai cégek AI-versenye. Már nem elég nyilvános weboldalakat, kódot, szövegeket vagy képeket etetni a modellekkel. A következő lépés az, hogy az AI megtanulja, hogyan dolgozik egy ember egy teljes digitális munkakörnyezetben. Ez a cégeknek hatalmas versenyelőnyt jelenthet, a dolgozóknak viszont nagyon kellemetlen kérdéseket vet fel arról, hol ér véget a munka és hol kezdődik a folyamatos megfigyelés.
A 30 perces szünet tehát inkább tüneti kezelés, mint valódi fordulat. A Meta nem állította le a programot, csak igyekszik kevésbé ijesztővé tenni. A dolgozók többségének továbbra is el kell fogadnia, hogy a munkahelyi gépükön végzett tevékenységek jelentős része AI-tréningadatként végezheti. A kérdés most már az, hogy ez lesz-e a jövő irodai normája, vagy a belső tiltakozás és a szabályozói nyomás időben megállítja, hogy a nagyvállalatok minden kattintást tananyaggá alakítsanak.
