Hirdetés

A Hold egyfolytában zsugorodik, aminek katasztrofális következményei is lehetnek



|

Az égitest felszínének folyamatos változása rengéseket és csuszamlásokat idéz elő.

Hirdetés

Habár a világűr általunk ismert része is óriási, sokszor derül ki, hogy még a hozzánk közel eső részei is tartogatnak nekünk titkokat, rejtélyeket. A bolygónkhoz legközelebbi égitest, a Hold sem kivétel ez alól. A kráterekkel tarkított felszínű golyóbison bőven van még kutatnivaló, és úgy tűnik erre megvan a szándék is az érdekeltek részéről.

A 384 000 km-re található objektum mostanság ismét a figyelem középpontjába került. A japánok és az indiaiak sikeres leszállást hajtottak végre a felszínen, míg ugyanez az oroszoknak és az amerikaiaknak nem jött össze. Az Egyesült Államok a viszonylagos kudarc ellenére tovább tervezgeti az emberi utasokkal végrehajtott holdmissziót, bár úgy tűnik az indulást elhalasztják egy időre.

A jelenleg elfogadott elmélet szerint 4 és fél milliárd évvel ezelőtt az  ős-Föld egy Mars méretű bolygóval, a Theiával ütközött. A két égitest találkozása következtében jött létre az előbb gyűrű, később gömb formába rendeződött Hold.

Hirdetés

Ennek következtében kialakulása után lényegesen melegebb volt az égitest felszíne, ám jóval kisebb mérete miatt "gyorsan" ki is hűlt, és ma már meglehetősen hideg. Ez pedig azzal jár együtt, hogy folyamatosan zsugorodik, ami rendszeresen csuszamlásokat és rengéseket idéz elő a felszínen.

Nemrégiben egy ezzel kapcsolatos kutatás eredményeit publikálták a The Planetary Science Journal nevű szaklapban. Ennek keretében azt vizsgálták, hogy az észlelt rengések milyen hatással vannak a felszínre, különös tekintettel annak déli pólusára.

A vizsgálat kiderítette, hogy a legproblémásabbak a kráterek és egyéb domborzati formák, ugyanis ezek könnyen szétválhatnak. A nagy hőingadozás hatására a felszínt  laza porréteg borítja, ami kedvez a további rengéseknek. A "holdrengések" egyébként nem túl mélyek, mértékük szinte eltörpül a földrengéseké mellett, bár a szakértők szerint nem szabad elbagatellizálni a jelentőségüket.

Nicholas Schmerr, a Marylandi Egyetem professzora szerint azért fontos az ezzel kapcsolatos kutatás, mert egyre jobban közeledünk az Artemis-küldetés kezdetéhez. Szükséges ennek a jelenségnek az ismerete ahhoz, hogy a méregdrága felszerelés és a még drágább emberi élet biztonságban legyen a misszió ideje alatt.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.