A memóriaárak elszállása az elmúlt hónapokban nemcsak a PC-s hardverpiacot, hanem a telefonokat, laptopokat és konzolokat is egyre erősebben érinti, a Micron vezére szerint pedig a mostani helyzethez nem csak az AI-boom vezetett. Sanjay Mehrotra egy friss interjúban arról beszélt, hogy bizonyos nagy ügyfelek korábban olyan szintre nyomták le a memóriaárakat, amely hosszabb távon az egész iparág beruházási képességét gyengítette. Mehrotra a CNBC műsorában nem nevezett meg konkrét vállalatokat, de azt mondta, 2023-ban egyes vevők annyira leszorították az árakat, hogy a memóriachipeket a korábbi szint nagyjából harmadáért kellett értékesíteni. A Micron vezére szerint ebben az időszakban a gyártók nem tudtak érdemi nyereséget termelni, ez pedig visszafogta azokat a beruházásokat, amelyekre most, az AI-adatközpontok robbanásszerű kereslete mellett nagy szükség lenne.
A Wccftech és több iparági elemző ezt a megjegyzést Apple felé tett célzásként értelmezi, de fontos, hogy Mehrotra nyilvánosan nem mondta ki az Apple nevét. A gondolatmenet ettől még érthető: az Apple méretű vállalatok hatalmas megrendelőként komoly alkupozícióban vannak a beszállítóikkal szemben, és a memóriapiac gyengébb ciklusaiban könnyebben kényszeríthetnek ki alacsonyabb árakat. A Micron mostani állítása szerint viszont ennek később ára lett.
A helyzet iróniája, hogy azóta éppen az AI fordította a feje tetejére a memóriapiacot. A nagy nyelvi modellekhez, adatközpontokhoz és AI-gyorsítókhoz rengeteg nagy sávszélességű memória kell, a gyártói kapacitás viszont nem tud egyik évről a másikra alkalmazkodni. Egy új chipgyártó üzem felépítése és felfuttatása hosszú évekbe telik, így a korábbi beruházási visszafogottság most sokkal fájdalmasabban üt vissza.
A Micron közben a régi, ciklikus memóriagyártóból az AI-korszak egyik legfontosabb beszállítójává nőtte ki magát. A vállalat értéke az elmúlt időszakban hatalmasat emelkedett, részben azért, mert a HBM és más fejlett memóriamegoldások már nem egyszerű tömegterméknek számítanak, hanem az AI-infrastruktúra kulcselemeinek. Mehrotra szerint a cég a nehezebb időszakban is nagyjából 10 milliárd dollárt fektetett be, mert hitt abban, hogy a memória szerepe felértékelődik.
A fogyasztók számára mindez kevésbé hangzik jól. A memória- és tárhelyárak emelkedése már most beépülhet a készülékárakba, legyen szó MacBookokról, iPadekről, PC-s komponensekről vagy akár konzolokról. A Barron's összefoglalója szerint az Apple és a Microsoft is kénytelen volt áremelésekkel reagálni a dráguló alkatrészekre, miközben a Micron, a Samsung és az SK Hynix a megnövekedett keresletből profitál.
A Micron vezére azt is jelezte, hogy a hiány nem tűnik el gyorsan. A memóriaipar kapacitásbővítése lassú folyamat, az AI iránti kereslet pedig továbbra is erős. Ez azt jelenti, hogy a RAM-ok, SSD-k és beépített memóriachipek ára még jó ideig magas maradhat, különösen akkor, ha a gyártók hosszabb távú, stratégiai megállapodásokkal próbálják stabilizálni a bevételeiket és a kapacitásaikat.
A történetben tehát két egymásnak feszülő narratíva látszik. A nagy technológiai cégek a dráguló alkatrészekre hivatkozva emelnek árakat, a memóriagyártók pedig azt mondják, a korábbi agresszív áralkuk is hozzájárultak ahhoz, hogy most nincs elég kapacitás. A végeredményt viszont a vásárlók érzik meg: a memória már nem olcsó háttéralkatrész, hanem az AI-korszak egyik legfontosabb és legdrágább erőforrása lett.
