A NASA továbbviszi a PRIMA nevű új űrteleszkóp fejlesztését, amely olyan távoli infravörös hullámhosszokon vizsgálhatja majd a világegyetemet, amelyeket a James Webb űrteleszkóp már nem képes érzékelni. A NASA szeptember 23-i bejelentése szerint a PRobe far-Infrared Mission for Astrophysics, vagyis PRIMA belépett a fejlesztés Phase B szakaszába, a jelenlegi tervek szerint pedig 2033-ban indulhat el egy ötéves küldetésre.
Ez még nem jelenti azt, hogy a teleszkóp megépítése és felbocsátása véglegesen zöld utat kapott. A Phase B során a NASA a részletesebb előzetes tervezést és a szükséges technológiák fejlesztését végzi el, ezután pedig egy újabb felülvizsgálaton kell átmennie a projektnek, mielőtt továbbléphetne a tényleges megvalósítás Phase C szakaszába. Ha ezt is teljesíti, a projekt költségkeretének felső határa 1,2 milliárd dollár lesz, amibe a felbocsátás és más, projekten kívüli tételek nem tartoznak bele.
A PRIMA egyik legfontosabb feladata egy jelenlegi megfigyelési rés kitöltése lesz. A James Webb a közeli és középső infravörös tartományban dolgozik, míg az 1,8 méter átmérőjű PRIMA a távoli infravörös sugárzásra koncentrál majd. A küldetés hivatalos oldala szerint a teleszkópot mindössze 4,5 kelvinre, vagyis nagyjából mínusz 269 Celsius-fokra hűtik le, hogy a saját hősugárzása a lehető legkevésbé zavarja a rendkívül halvány infravörös jelek érzékelését.
Két fő tudományos műszer kerül rá. A FIRESS spektrométer 24 és 235 mikrométer közötti hullámhosszakat vizsgál majd, a PRIMAger pedig több hullámhosszon végzett képalkotásra és polarimetriára lesz képes. Ez a tartomány azért különösen fontos, mert többek között a hideg kozmikus por és gáz sugárzása is itt figyelhető meg, így olyan csillag- és bolygókeletkezési folyamatokba lehet majd belátni, amelyeket a por más hullámhosszokon eltakar.
A NASA azt várja a PRIMA-tól, hogy segítsen megérteni, miként alakultak ki a Naprendszeren kívüli bolygók, hogyan fejlődtek együtt a galaxisok és központi szupermasszív fekete lyukaik, illetve miként halmozódtak fel a nehéz elemek és a kozmikus por a világegyetem története során. Az egyik legérdekesebb kutatási terület a víz eredete lesz: a teleszkóppal a bolygókeletkezési korongok víztartalmát és kémiai összetételét is vizsgálhatják, ami ahhoz is közelebb vihet, hogy honnan származik a Föld vize. A Mashable beszámolója is ezt emelte ki a küldetés egyik legizgalmasabb lehetőségeként.
A PRIMA egyben a NASA új Probe Explorers kategóriájának első kiválasztott küldetése. Ezt az osztályt azért hozták létre, hogy a James Webbhez hasonló óriási zászlóshajó-projektek és a jóval kisebb tudományos missziók közötti méretű és költségű programoknak is legyen helyük. A NASA 2024-ben még két jelöltet választott ki az első ilyen küldetésre, végül a PRIMA jutott tovább.
Mire a PRIMA elindulhat, a NASA teleszkópcsaládja már egy másik fontos taggal is bővül. A Nancy Grace Roman űrteleszkóp 2026 augusztusában indult útnak, és szeptemberben már az első csillagfényt is érzékelte 300 megapixeles infravörös kamerájával. A Roman, a James Webb és a PRIMA egymástól eltérő hullámhosszakon és más-más módszerekkel vizsgálja majd az univerzumot, így nem egymás leváltására, hanem egymás megfigyeléseinek kiegészítésére készültek.
