Különlegességét a sötét anyag látszólagos hiánya adja.

A kínai holdprogram ambiciózus, ám a mostani bejelentések alapján következetes technológiai fejlesztés és tudományos megalapozottság jellemzi. Ha a 2030-as céldátumot sikerül tartani, Kína új korszakot nyithat az emberiség űrkutatásában.

A James Webb űrtávcső egy 124 fényévnyire lévő bolygóról látott érdekes mintákat.

Űrkutatás határokon túl - viták középpontjába került egy nemzetközi legénység tagja.

A kép árulkodhat arról, hogyan nézhetett ki a csillagképződés az univerzum legkorábbi időszakaiban.

A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont két új molekulákat indít útjára.

A helyzetet az orvosi segítségnyújtás lassúsága is bonyolítja.

A videót a Blue Ghost nevű eszköz utolsó képeiből illesztették össze.

A Firefly Aerospace projektje hosszú út után célba ért, ezzel pedig a második amerikai kereskedelmi vállalat lett, amelynek sikerült egy szondát épségben eljuttatnia a Holdra.

Elon Musk cége elvesztette az irányítást a rakéta felett, és a törmelék lakott területet veszélyeztetett.

A NASA Cuirosity marsjárója egy kiszáradt tó medrében talált rá egy izgalmas jelenségre.

A kísérlet a jelek szerint nem csak a környék légiközlekedésében okozott fennakadást.

Az ehhez hasonló rádiójelek az űrkutatás egyik legnagyobb rejtélyei közé tartoznak.

A pontos tervek még ködösek, de azt már tudjuk, hogy mikor akarják elkezdeni a marsi küldetést.

Mintha csak egy be nem tervezett tűzijátékot láthattunk volna.

Miközben a NASA azon dolgozik, hogy egy fenntartható bázist építhessen ki a Holdon, Musk fura megjegyzésekkel gerjeszt vitákat az űrkutatásban.

Eredetileg 2030-ra kellett volna beindítani az Axiom állomást, de az már évekkel korábban a helyére kerülhet.

A tudósok karácsony másnapján kaptak jelet a Parker Solar Probe-tól.

Ez azt jelenti, hogy legkorábban 2027-ben léphet újra ember a Holdra.

Az új Artemis program részeként hosszú távú lakhatást is lehetővé szeretnének tenni a kutatók számára.