Az IFLCScience a napokban emlékezett meg egy nagyon érdekes helyzetről, aminek kialakulása 1965-ben kezdődött. Az amerikai légierő és az MIT Lincoln Laboratory felküldtek az űrbe két Lincoln Experimental Satellite (LES) műholdat, LES-1 és LES-2 kódnévvel. A feladatuk az lett volna, hogy együttműködjenek egymással, és a földi Lincoln Experimental Terminallal, és együtt műholdas kommunikációt tegyenek lehetővé a katonaság számára.
A LES-2 szépen fel is repült, majd elfoglalta a tervezett pályáját, de a LES-1 nem volt ennyire szerencsés. A műhold sosem találta meg a helyét, feltételezhetően egy áramkör hibás bekötése miatt. A küldetését kudarcnak titulálták, majd le is mondtak róla. Aztán 2013-ban egy amatőr csillagász, Phil Williams fogott egy jelet, ami csak a LES-1-től származhatott.
Úgy tűnik, hogy a gép zombiműholddá vált. Így nevezik azokat az eszközöket, melyek valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva újra aktívvá válnak. Williams rájött, hogy a LES-1 jele négy másodperces ciklusokban erősödik és gyengül, ami szerinte a test forgása és a napelemek időszakos takarása miatt történik. A feszültségingadozás miatt a hangja kellően ijesztő lehet.
A Lincoln Laboratory az évek során összehozott egy rendszert, ami rögzíti a LES-1 jeleit, amikor az elhalad az egyetemi campus felett. Azt még mindig nem tudják, hogy mitől támadt fel a műhold, de a legvalószínűbb magyarázat az, hogy rövidzárlatot kapott, és a napelemek energiája közvetlenül táplálja az adót. A LES-1 a mai napig felettünk kering, és lelkesen hörög.
