A 20. század egyik legnagyobb emberi teljesítménye kétségtelenül az volt, amikor a földi életből a világűrbe léptünk. A kulcs nem csak a tudásvágy és a technológiai fejlődés volt, hanem a hidegháborús versengés: az Egyesült Államok és a Szovjetunió mindenáron szerette volna megelőzni a másikat az űrben.
A Szovjetunió már 1966 márciusában előrukkolt a Luna 10-zel, amely az első űrszonda lett, ami megkerülte a Holdat. A műhold műszerei között spektrométerek és gammasugárzást mérő eszközök szerepeltek, de emberi legénységet nem vitt magával. 1966. április 3-án Luna 10 selenocentrikus pályára állt, 1015 km-es apogeummal és 350 km-es perigeummal, 72 fokos dőlésszöggel az egyenlítőhöz képest, és mindössze 2 óra 58 perc alatt került meg a Holdat. A Luna 12 kissé eltérő paraméterekkel követte őt, de mindkettő végül lezuhant a Hold felszínére.
A Szovjetunió célja azonban nem állt meg a Hold körüli pályázatnál: emberes küldetést akartak indítani, és ezért hozták létre a Zond-programot, amely a Hold körüli pályát célozta meg. A Zond alapja a Soyuz űrhajó volt, amelyet könnyítettek, és navigációs, valamint kommunikációs eszközökkel láttak el a holdi küldetéshez. Bár a Proton rakéta nagyobb teherbírású volt, a Zond nem tudta elérni a Hold körüli pályát.
1968 márciusában a Zond 4 részleges sikert ért el: eljutott a Hold távolságába, de nem keringett körülötte, és a visszatérés sem volt zökkenőmentes. A következő nagy előrelépés a Zond 5 volt, amely 1968. szeptember 15-én indult Bajkonurból. Az űrhajó állatokat vitt magával, köztük két orosz sztyeppi teknőst, valamint növényeket, férgeket és muslicákat.
A Zond 5 három nap alatt a Hold túlsó oldalán haladt el 1950 km távolságban, majd visszatért a Földre. Bár a navigációs rendszer hibás volt, a kapszula biztonságosan az Indiai-óceánba ért, és a szovjet tengerészek felvették. A teknősök épségben megérkeztek, ezzel ők lettek az első élőlények a történelemben, akik megkerülték a Holdat és visszatértek a Földre.
Ez a siker komoly aggodalmat keltett az Egyesült Államokban, és felgyorsította a NASA Apollo 8 küldetését, amely 1968 decemberében először vitt embert a Hold körüli pályára, közelebb hozva az első holdraszállást. A Zond-program és a Luna-missziók így nemcsak technikai mérföldkövek voltak, hanem a hidegháborús űrverseny meghatározó állomásai is.
