A NATO komolyan fontolgatja, hogy jóval agresszívebben reagáljon Oroszország egyre gyakoribb hibrid támadásaira. Giuseppe Cavo Dragone admirális, a katonai bizottság elnöke a Financial Timesnak beszélt arról, hogy a szövetség eddig jellemzően védekező, reagáló üzemmódban működött a kibertérben, de ez a hozzáállás változhat. Elmondása szerint a szervezet most azt vizsgálja, hogy a puszta védekezés helyett proaktívabb fellépésre lenne-e szükség.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a hibrid hadviselés sokszor nehezen bizonyítható módon zajlik: nem minden dróntámadás vagy szabotázs esetében lehet egyértelműen Oroszországot megnevezni felelősként. Több európai diplomata éppen ezért sürgeti a NATO-t, hogy a puszta reakció helyett időnként vissza is vágjon, még ha ez jogi szempontból jóval ingoványosabb terep is. A katonai vezetők rámutattak: a szövetségnek szűkebb mozgástere van, mint az ellenfeleinek, mivel köteles betartani a jogi, etikai és joghatósági kereteket. Ez nem teszi lehetetlenné az agresszívebb hozzáállást, de jelentősen megnehezíti.
A drónok az elmúlt hónapokban különösen sok gondot okoztak Európában. Koppenhágában és Oslóban is órákra le kellett zárni a repülőtereket azonosítatlan repülő szerkezetek miatt, és több alkalommal merült fel, hogy orosz drónok sértették meg a lengyel és román légteret. A feszültséget jól jelzi, hogy Magyarország miniszterelnöke október elején úgy fogalmazott: ami engedély nélkül berepül az országba, azt lelövik, "ha van drónfal, ha nincs".
A NATO vezetése most azt próbálja megtalálni, hogyan lehet úgy erőt mutatni és elrettenteni a további agressziótól, hogy közben ne lépjék át a szövetség saját szabályait. A válaszkeresés már zajlik, de még korántsem világos, milyen konkrét lépéseket jelent majd a keményebb fellépés.
