Ritkán fordul elő, hogy egy magyar ügyből olyan per nőjön ki, amelyre egész Európa figyelni kezd, most viszont nagyon úgy néz ki, hogy pontosan ez történik. A Like Company és a Google Ireland közötti jogvita már az Európai Unió Bírósága előtt fut C-250/25-ös ügyszámon, miután a Budapest Környéki Törvényszék 2025. április 3-án előzetes döntéshozatalra küldte tovább a kérdést Luxembourgba. Ez önmagában is komoly fejlemény, de az ügy súlyát igazán az adja, hogy a bíróságnak most először kell érdemben belenéznie abba, hogyan viszonyuljon az uniós szerzői jog a generatív mesterséges intelligenciához.
A per lényege első ránézésre egyszerű, valójában viszont brutálisan messzire vezet. A magyar kiadó azt állítja, hogy a Google Gemini engedély és díjazás nélkül használta fel a sajtótartalmait, részben a modell betanításához, részben pedig úgy, hogy a chatbot a felhasználói kérdésekre adott válaszaiban a védett cikkekből olyan terjedelemben vett át szöveget, ami már nem fér bele a sima hivatkozás vagy rövid idézés világába. A Google ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a modell működése statisztikai mintázatokon és valószínűségi szövegalkotáson alapul, vagyis szerintük nem lehet olyan egyszerűen ráhúzni a hagyományos szerzői jogi logikát, mintha valaki csak simán lemásolt volna egy cikket.
A valódi tét azonban nem egyetlen oldal vagy egyetlen chatbot sorsa, hanem az, hogy az uniós jog pontosan minek tekinti az ilyen rendszerek működését. A luxembourgi eljárásban ugyanis négy nagy kérdés körül forog minden: számít-e jogsértő nyilvánossághoz közvetítésnek, ha egy chatbot részben visszaad egy védett sajtószöveget; minősül-e többszörözésnek maga a nagy nyelvi modellek betanítása; ráhúzható-e minderre a szöveg- és adatbányászati kivétel; illetve végső soron a szolgáltatóhoz köthető-e az a válasz, amit a rendszer a felhasználó promptjára generál. Ez már messze nem technológiai szőrszálhasogatás, hanem annak eldöntése, hogy a mai AI-modellek működése belefér-e a meglévő európai szerzői jogi keretekbe, vagy ezek a keretek egyszerűen túl szűkek lettek ehhez az új világhoz.
Pont ezért különösen érdekes, hogy a március 10-i szóbeli tárgyaláson nem csak a két fél feszítette egymásnak az érveit. A beszámolók szerint több tagállam és az Európai Bizottság is megszólalt, és bár nem teljesen ugyanarról az oldalról közelítették meg a kérdést, az jól látszott, hogy az ügy messze túlnőtt egy magyar kiadó és a Google vitáján. A háttérben valójában arról folyik a csata, hogy egy AI-cég meddig támaszkodhat nyilvánosan elérhető online tartalmakra, és hol kezdődik az a pont, ahol már engedélyt és pénzt kellene kérnie. Ez azért különösen érzékeny, mert ha a chatbotok úgy adják vissza a cikkek lényegét, hogy a felhasználó már nem kattint át az eredeti oldalra, akkor az nem csak elvi szerzői jogi vita, hanem nagyon is húsbavágó üzleti kérdés a kiadóknak.
A Google álláspontja szerint a rendszerhez ma is léteznek olyan technikai eszközök, amelyekkel a jogosultak korlátozhatják az AI-felhasználást, és a vállalat ezt a tárgyaláson is felhozta. A másik oldal viszont épp azt vitatja, hogy ezek a megoldások valóban elégségesek-e, főleg akkor, ha egy kiadó közben nem akar eltűnni a keresőmotorokból, és nem szeretné saját maga vágni el az olvasóforgalmát. Emiatt az ügy nem csak szerzői jogi, hanem piacszabályozási kérdéseket is megérint, hiszen a nagy platformok és a tartalomelőállítók viszonya már önmagában is feszült, az AI pedig még rá is teker erre egyet.
A legfontosabb viszont az, hogy most még nincs végső ítélet, és nem is holnap lesz. A jelenlegi menetrend szerint a főtanácsnoki indítvány 2026. szeptember 3-án érkezhet, utána pedig még idő kell a végső döntésig. Ráadásul az Európai Unió Bírósága ebben a szakaszban nem azt mondja majd ki, hogy a Google konkrétan jogsértett-e a magyar alapügyben, hanem azt, hogyan kell értelmezni az uniós jogot; a konkrét tényállást és a végső alkalmazást később a magyar bíróságnak kell majd levezetnie. Ettől függetlenül a luxembourgi döntés így is precedensértékű lehet, mert amit ebben az ügyben kimondanak, az messze nem csak a Like Companyról és nem csak a Gemini-ről fog szólni. Ha az Európai Bíróság szűken értelmezi az AI-cégek mozgásterét, az az egész európai AI-piacra hatással lehet. Ha viszont tágabb kaput nyit, a kiadók és a techplatformok közötti mostani feszültség még sokkal keményebb csatákat hozhat.
