Az NBA-ben kevés dolog tudja olyan gyorsan felrobbantani az internetet, mint egy rossznak tűnő bírói ítélet a rájátszásban. Egy vitatott fault, egy elnézett lépés, egy rosszul megítélt labdabirtoklás vagy egy későn befújt kontaktus perceken belül lassított felvételek, képkockákra bontott elemzések és dühös kommentek tárgya lesz. Adam Silver, az NBA biztosa szerint a liga ezért egyre komolyabban számol a mesterséges intelligenciával, de nem úgy, hogy az AI holnaptól átveszi a játékvezetők helyét. Silver a Pat McAfee Show-ban beszélt arról, hogy az NBA az AI-t elsősorban az objektíven eldönthető helyzeteknél vetné be. Ilyen lehet például, hogy a labda kiment-e az oldalvonalon, ki ért hozzá utoljára, vagy egy játékos rálépett-e a vonalra. Ezeknél a szituációknál a liga egy a teniszben használt Hawk-Eye rendszerhez hasonló megoldásban gondolkodik, amely kamerák és algoritmusok segítségével azonnal jelezné, mi történt, és ezzel kiváltaná a hosszadalmas videózást.
A kulcs az, hogy Silver nem a faultok teljes automatizálásáról beszélt. A testkontaktusok megítélése, a támadó- és védőfaultok, a floppolás, vagyis a rájátszás és az alapszakasz legvitatottabb szürkezónái továbbra is emberi döntést igényelnének. A biztos szerint a játékvezetők munkájának egyik legnehezebb része éppen az, hogy tíz elképesztő sebességgel mozgó játékost kell egyszerre követniük, miközben sokszor a másodperc törtrésze alatt kell dönteniük. Az AI ebben nem helyettesítőként, hanem plusz rétegként jelenne meg.
Az NBA már most is erősen támaszkodik technológiára. Van központi visszajátszóközpont, rengeteg kamera, játékoskövetés, statisztikai rendszer és fejlett adatelemzés. Az AI bevezetése ehhez képest a következő lépés lenne: nemcsak visszanéznék a jelenetet, hanem bizonyos esetekben a rendszer rögtön kimondaná az objektív választ. Ez elméletben gyorsabb játékot, kevesebb challenge-et és kevesebb dühös vitát jelenthet. Erre szüksége is lenne a ligának, mert a bírók körüli elégedetlenség az utóbbi években egyre erősebb lett. A közösségi média miatt minden tévesnek vélt ítélet azonnal országos ügy lesz, a sportfogadás térnyerése pedig még nagyobb nyomást helyez az NBA-re. Ma már nemcsak egy meccs eredménye múlhat egy vitatott ítéleten, hanem rengeteg fogadás is, ezért a szurkolók egy része minden korábbinál bizalmatlanabb a játékvezetéssel szemben.
A mesterséges intelligencia persze nem varázspálca. Lehet, hogy gyorsabban eldönti, kié a labda, de nem fogja egy csapásra megoldani a faultok, a floppolás és a sztárjátékosoknak kijáró különleges bánásmód körüli vitákat. Sőt, az is benne van, hogy az új technológia új típusú vitákat szül majd. A szurkolók egy része már most is sokallja a videóbíró miatti megszakításokat, és könnyen lehet, hogy az AI-val kapcsolatban is felmerül majd a kérdés: gyorsítja a játékot, vagy még jobban szétszedi a ritmusát. Az NBA mindenesetre nincs egyedül ezzel az iránnyal. A teniszben az automatikus vonalbíráskodás már régóta működik, a fociban a VAR körül rengeteg a vita, de nélküle ma már nehéz elképzelni a nagy tornákat, a baseball pedig folyamatosan kísérletezik az automatizált strike-zónával. A profi sportok egyre inkább abba az irányba haladnak, hogy ahol mérhető, pontosan látható, technikailag eldönthető helyzetről van szó, ott kevesebb teret hagyjanak az emberi tévedésnek.
Silver szerint az NBA viszonylag gyorsan léphet ebbe az irányba, de pontos bevezetési dátumot egyelőre nem mondott. Ez arra utal, hogy a liga még keresi a megfelelő formát: az AI-nak elég gyorsnak kell lennie ahhoz, hogy ne akassza meg a meccseket, elég pontosnak ahhoz, hogy elfogadják a csapatok és a szurkolók, és elég jól kommunikáltnak ahhoz, hogy ne tűnjön fekete doboznak.
