Büntetőeljárás indult Nagy-Britanniában egy rendőr ellen, miután felmerült a gyanú, hogy AI segítségével készíthetett bizonyítékként használt anyagokat több ügyben. A The Sunday Times beszámolója szerint a Derbyshire Constabulary egyik munkatársát az igazságszolgáltatás akadályozásának gyanújával vizsgálják, az ügy pedig azért különösen súlyos, mert büntetőeljárásokban felhasználható bizonyítékokról lehet szó. A rendőrség közölte, hogy a vizsgálat egy rendőrt érint, akivel szemben az a gyanú merült fel, hogy több esetben is AI-jal állíthatott elő eljárási anyagokat. A Crown Prosecution Service, vagyis az angol ügyészség megerősítette, hogy már egyeztet a védőügyvédekkel és a bíróságokkal azokról az ügyekről, amelyeket érinthet a gyanú. Ez arra utal, hogy nem egyetlen elszigetelt hibáról lehet szó, hanem több folyamatban lévő vagy lezárt eljárás megbízhatóságát is újra kell nézni.
A beszámoló szerint ez az első ismert brit eset, amelyben rendőrségi büntetőügyben merült fel az AI ilyen jellegű visszaélésszerű használata. A részletek egyelőre nem ismertek, így azt sem tudni, pontosan milyen anyagokról van szó, hogyan kerültek be az eljárásokba, és milyen mértékben befolyásolhatták az érintett ügyek menetét. Az viszont már önmagában komoly probléma, ha a hatósági bizonyítékok eredete, hitelessége vagy elkészítésének módja kérdésessé válik.
Az ügy nem előzmény nélküli a brit rendőrségnél. Tavaly a West Midlands Police került kellemetlen helyzetbe, miután AI-generált anyagra támaszkodott egy futballbiztonsági ügyben. Az anyag egy olyan mérkőzést is kitalált, amely a Maccabi Tel-Avivhoz kapcsolódott, majd ezt hírszerzési háttéranyagként használták fel egy Aston Villa elleni meccs vendégszurkolóinak tervezett kitiltásához. Az eset már akkor megmutatta, milyen veszélyes lehet, ha AI-jal készült vagy AI által összerakott információk megfelelő ellenőrzés nélkül kerülnek rendőrségi döntések közelébe.
A mostani derbyshire-i ügy ennél is kényesebb, mert itt már konkrét büntetőeljárások bizonyítéki anyagairól van szó. A rendőrségi és ügyészségi munka egyik alapja, hogy az eljárásban használt dokumentumok, jelentések és bizonyítékok eredete visszakövethető legyen. Ha ebbe a láncba ellenőrizetlenül bekerül egy AI-eszköz, amely képes pontatlan, kitalált vagy manipulált tartalmat előállítani, az nemcsak egy-egy ügyet veszélyeztethet, hanem a teljes igazságszolgáltatásba vetett bizalmat is.
Az AI használata a rendvédelemben önmagában nem ördögtől való, de csak akkor működhet biztonságosan, ha pontos szabályok, naplózás, emberi ellenőrzés és átlátható felelősségi rendszer kapcsolódik hozzá. A brit eset éppen arra figyelmeztet, hogy a technológia gyorsabban jutott be érzékeny intézményi folyamatokba, mint ahogy a kontrollmechanizmusok felzárkóztak volna hozzá.
A vizsgálat eredményét egyelőre meg kell várni, és az érintett rendőrrel szemben is csak gyanúról van szó. Az ügy jelentősége azonban már most túlmutat egyetlen rendőrségi botrányon. Ha bizonyítékok készítésénél, ellenőrzésénél vagy értelmezésénél AI-t használnak, annak minden lépését dokumentálni kellene, különben nagyon gyorsan elmosódik a határ a segédeszköz és a hamis bizonyíték között.
