A Donald Trump által vezetett Fehér Ház az elmúlt egy évben kegyetlen (és átgondolatlan) játékot játszott. Trump összevissza kevergetett vámjai és szabályzásai oda vezettek, hogy mind az Apple, mind az Nvidia próbál biztonsági hálókat építtetni maguk alá. Ezeknek a hálónak pedig látszólag az Intel lesz a szövője.
A DigiTimes jelentése szerint a két óriás szeretné Amerikai földön gyártatni az eszközeikbe kerülő chipek egy részét, és a kékek elvileg tökéletes partnerek lehetnének ebben. Az elmúlt évek gyártókapacitás-bővítési programja ellenére azonban az Intel még messze nem nevezhető felkészültnek arra, hogy a világ legfejlettebb chipgyártójától, a tajvani TSMC-től átvegye a feladatok egy részét.
Az Apple esetében még könnyedebb a helyzet. Tim Cook az Apple belépőszintű M-szériás processzorok gyártását engedné át az Intelnek, és mivel ezek a legegyszerűbb chipjeik (melyek ár-érték aránya elvisel valamennyi teljesítményingadozást), az Intel technikailag meg is tudna birkózni velük. A legnagyobb feladat itt az lesz, hogy a relatíve apró chipet a jelenlegi gyártási technológiáról miként tudják átültetni az Intel 18A/18A-P, vagy 14A gyártástechnológiájára. Ilyenkor elkerülhetetlen a fogyasztás és a teljesítmény változása, de elképzelhető, hogy ezt a szintet képes lesz megugorni az Intel. Ugyan ez sem lesz "könnyű", de az Nvidia esetében sokkal bonyolultabb a képlet.
A zöldek egyrészt az Intellel szeretnék legyártatni a chipjeik I/O moduljainak egy részét a Feynman kártyáikhoz, másrészt a Feynman lapok összeszerelésének 25 százalékát szeretnék velük intéztetni. Az utóbbi itt a nagyobb probléma, mert bár a cégnek megvannak a maguk technológiai megoldásai a szükséges eredmények kipréseléséhez, azok nem egyeznek azokkal az eljárásokkal, melyeket jelenleg az Nvidia használ az AI-gyorsító kártyáihoz. Ahhoz, hogy támaszkodhassanak az Intel Foveros Direct3D eljárásaira, gyakorlatilag át kellene tervezniük a lapjaikat, mivel nem fogják tudni csak úgy áthozni a TSMC-nek leadott dizájnjaikat.
Mindezek mellett erősen kérdéses, hogy az Intel egyáltalán elbírná-e ezeket a kéréseket. A 2028-as év még relatíve messze van, de ha addigra be akarják vállalni ezeket, akkor mindhármójuknak gyorsan kellene cselekedniük a szükséges körülmények megteremtéséhez.
Egyértelműnek látszik, hogy az Nvidia és az Apple közeledése az Intelhez nem technológiai megfontolásból történik, hanem politikai háttere van, ez pedig soha nem szerencsés. És ha még mindig nem lenne elég kilátástalan a helyzet: az Intel hivatalosan is elismerte, hogy jelenleg nagyon kis kapacitással üzemelnek még a legfejlettebb 18A gyártósorai, és az ezeken elkészült összes chipnek megvan a helye a piacon.
Sőt, szerver oldalon olyan méretű a kereslet, hogy a felhasználói termékekre alig jut erőforrás. Ha még emellé szerződéses gyártást is vállal, sürgősen bővítenie kell modern gyártókapacitását és javítani a hatékonyságon, miközben nem emel árat és fejleszti a soron következő gyártástechnológiát is.