Tavaly a Snapdragon X Elite-tel megindulhatott az Arm-alapú Windows PC-k piachódítása, ám a nagy várakozás, és az első néhány izgalmas hónap után kiderült, mégsem fog ez olyan könnyen és gyorsan menni. Hiába dolgozott rajta évekig a Microsoft, a szoftveres kompatibilitáson, a drivereken még volt mit csiszolni, és a PC-gyártóknak is viszonylag új terep volt az Arm chipek laptopba építése. Azóta azonban eltelt egy komplett év, és ezalatt a gyártók kiismerték az új platformot, a Microsoft pedig kigyomlálta az Armhoz köthető hibákat a kódjából.
A 2024-es Arm-alapú laptopokkal még egy komolyabb gondunk volt - semmivel sem voltak olcsóbbak, mint az x86-os CPU-val szerelt modellek, és üzemidőben is csak pár órával hoztak jobb eredményt. A 2025-ös Vivobook ezeken is javított.
Klasszikus notebook
Külsőre nem tűnik fel, hogy különc laptopról van szó a Vivobook S14 esetében, és ez használat közben sem tűnik fel - és az Asusnak, valamint a Microsoftnak éppen ez volt a célja. A vékony, 15,9 mm vastagságú és 1,35 kg tömegű gép abszolút kimeríti az ultrabook fogalmát, az alumínium fedlap pedig prémium érzetet kölcsönöz.
A 14"-os kijelző körüli átlagos vastagságú káva már inkább a középkategóriára jellemző, de azért az mindenképpen praktikus extra, hogy a felső rész közepén egy fizikai letakaróval felszerelt AI webkamera található, ami mellesleg Windows Hello kompatibilis, így arcfelismerésre is képes. A tesztpéldányban 2.5K-felbontású (2560x1600) IPS-panel található, amely 400 nites fényerőre képes, 60 Hz-es frissítésű és 100%-os sRGB színtérlefedettséget kínál.
A billentyűzet természetesen háttérvilágítást kapott és magyar szitázású, a gombok viszonylag magasak és hosszabb az útjuk, így aki asztali billentyűzethez szokott, annak kényelmes lesz, aki laposabb gombsorokon gépelt eddig, annak viszont szoknia kell ezt a megoldást, amíg ismét villámgyorsan tud majd pötyögni. A "í" osztott gombra került, viszont teljes az Fn sor, a bekapcsológomb keményebb, így talán nehezebb véletlenül megnyomni a Del gomb mellett, a kurzorvezérlőket pedig megfelelően elkülönítve találod a jobb alsó részen. A touchpad a gép méretéhez viszonyítva nagy, amúgy inkább átlagosnak mondanánk, viszont három oldalán gyorsfunkciókat is elérsz, így hangerő- és fényerő-szabályzást, valamint videó- vagy hanglejátszásnál a gyorstekerést.
A gép alsó része műanyag, itt található a két hangszóró is, amelyek lefelé, az asztallap felé sugároznak. A hangerő átlagos, de még 100%-on is tisztán, torzításmentesen szól a gép, és a sztereókép sem rossz - persze azért értékelhető basszust ne várj még Dolby Atmos mellett sem.
Viszlát, x86!
Bár mi már tavaly szerettünk volna megfizethető, Arm-alapú windowsos gépeket látni, erre várnunk kellett egy keveset. A Vivobook S14 viszont egy ilyen masina, ami ugyan nem kisebb, vagy könnyebb, mint egy x86-os CPU-val szerelt 14"-os notebook, azért tud olyat mutatni, amire vetélytársai nem képesek. A tesztünkre érkezett modell az S3407QA jelzést viseli, és egy Qualcomm Snapdragon X központi egység hajtja. Ez a tavaly megjelent Elite változatnál szerényebb teljesítményre képes, de 8 Oryon magos és 4 nm-es, fejlett gyártástechnológiával készült.
A CPU maximálisan 2980 MHz-en üzemel, 6 MB harmadik szintű gyorsítótára van, ARMv9-architektúrájú és maximum 30 W TDP-vel kell számolni hűtésénél. A különféle PCIe, DDR5 és egyéb vezérlők mellett integrált grafikus chipje is van, egy Adreno X1-45, ami 1024 shaderrel, 48 textúrázóval és 24 RoP-pal száll harcba, ha esetleg 3D-s játékot indítanál el rajta. Azt már most le kell szögeznünk, hogy ez a Vivobook S14 sem gamerlaptop, vagyis komoly 3D-s kompetitív játékban ne reménykedj, de persze itt nem is ez volt a cél. A manapság népszerű videókodekeket hardveresen dekódolja az iGPU, és ez nagyjából elegendő is ezen a szinten.
Van még az SoC-ben egy dedikált NPU egység is, ami 45 TOPs teljesítménnyel képes gyorsítani az AI-számításokat - feltéve, hogy az adott szoftver API-ját támogatja a Snapdragon X Hexagon NPU-ja.
A Snapdragon X SoC mellé az Asus 16 GB LPDDR5X RAM-ot és egy 1 TB-os PCIe 4.0-s NVMe SSD-t párosított, ami ideális kiépítés ezen a szinten (amúgy a CPU 64 GB RAM-ot képes kezelni).
LAN-t és 4G/5G modemet nem kapsz, van viszont Wi-Fi 6E vezérlő, amivel a teszt alatt semmi gondunk nem akadt. A portkínálat kielégítő, de nem kiemelkedő: két normál Type-A USB (5 Gbit/s) mellet két darab USB4-es szabványú Type-C-t is kapsz, amit bevethetsz töltésre (ilyen, 65 wattos töltőfej jár a géphez), videókimenetként és persze adatátvitelre is 40 Gbit/s-ig. Külső kijelzőt vagy projektort a HDMI 2.1 portra csatlakoztathatsz, és szerencsére a kombó jack csatlakozót sem hagyta le az Asus. Sajnos viszont SD/mSD kártyaolvasó már nem fért a csomagba.
Az akkumulátor is mondhatni átlagos, 70 Wh-s, amit gyorstölthetsz Type-C-n keresztül - hogy ez miért olyan jó hír mégis? Hát azért, mert néhány gyártónál bevett trükk, hogy amennyiben alacsony fogyasztású központi egységet épít be laptopjába, az akkukapacitást is visszanyesi - szerencsére ez esetben ilyenről nincsen szó.
A MyAsus applikáció már előtelepítve ott vár a Windows 11-en, és a frissítés, garanciális ügyintézés, plusz egyéb extrák mellett sok hasznos beállítást is elvégezhetsz itt. Praktikus például az akkukímélő mód, így csak 80%-ig tölt a gép, vagy a hangzásmód kiválasztása is. Itt tudod aktiválni a mikrofon zajszűrését, valamint a környezeti viszonyoknak és használatnak megfelelő billentyűzet-háttérvilágítást is. Ezen felül a StoryCube is ott vár a gépen, ez képek, videók AI-alapú rendszerezésében lehet nagy segítség.
Papírforma, plusz egy várva várt meglepetés
Ahogy azt már korábban több Snapdragon SoC-vel szerelt Windows 11-es laptopnál is megtapasztaltuk, az operációs rendszer használatában és viselkedésében észrevehetetlen, hogy nem x86-os processzor hajtja a PC-t. A Qualcomm jelentése szerint az X-es (X126100) jelzésű SoC nagyjából 10%-kal lassabb, mint az Elite modell, és valahol az Intel Core i5 szintjére tehető. A PCMark Application tesztje szerint a különbség még ennél is kevesebb, GeekBench 6 alatt viszont pont ekkora a lemaradása ennek az olcsóbb és szerényebb CPU-nak. Sokmagos módban már rosszabb a helyzet, kb. 30-40%-kal gyengébb a Snapdragon X (10 513 pont vs 14 598 pont), de a hasonló x86-os mobil CPU-kal még így is párban van. A CineBench R24-et natív ARM-módban futtattuk, így egészen jól, a Core Ultra 7-ek szintjén teljesített, de azért a komolyabb x86-os Intel és AMD mobil CPU-knak a nyomába sem ért (642 pont). Az SSD kiválóan teljesített, a PCIe 4.0-án elérhető közel maximális teljesítmény közelében dolgozott (6975,4/6073,2 MB/s).
Az integrált Adreno GPU igyekezett helyt állni, de a 3DMark Time Spy 1059 pontos eredménye elég halvány még az integrált AMD Radeon és Intel Xe GPU-khoz képest is. A Qualcomm szerint egy GeForce MX350 teljesítménye körüli tempót lehet tőle várni, de ez egyrészt ma már igen gyenge, másrészt nem mindenhol számíthatsz rá, az API-támogatása nem teljes.
A Vivobook S14 azonban nem mindennapos videóvágásra, 3D-modellezésre és játékra tervezett laptop, hanem munkára, netezésre, tanulásra szánják. Itt pedig az elfogadható, zökkenőmentes teljesítményt képes nyújtani, és a másik területen is jól teljesít.
Még hogy jól - nagyszerűen!
Igen, az üzemidőről beszélünk, amit PCMark 10 alatt teszteltünk. Itt sikerült aktív használatot szimuláló teszt mellett 50%-os fényerővel is 24 óra 30 percet mérnünk, ami jelenleg a tesztlabor legjobb üzemideje. Ez valós használatnál, aktív netezés mellett is akár egy teljes, 0 perc alvással megszakított munkanapot (vagy tanulást) jelent, ha pedig mégis lemerül a Vivobookod, a szimpla Type-C töltővel gyorsan feltöltheted (vagy PD-kompatibilis powerbanket is bevethetsz).
Az S14-es gép kialakítása szinte hajszálpontosan ugyanaz, mint az inteles és AMD-s verziók esetén , ami annyiban csalódás, hogy saját egyedi dizájnnal kisebb, könnyebb, vékonyabb is lehetne az Arm-alapú változat, viszont ha már ugyanaz, akkor a hűtésre mondhatjuk, hogy alaposan túlméretezett. Ez a teszteken is meglátszott, tartós terhelés esetén sem kellett throttlinggal szembesülnünk, a CPU maximális hőmérséklete a 75 Celsius fokot sem érte el, miközben a hűtés mindvégig csendben maradt - teljes csendben.
2025-ben már nyugodtan megfontolható
Az Asus Vivobook S14 (S3407QA) laptopot jelenleg 362 990 forintért tudod beszerezni, ami reális ár ezért a teljesítményért, megépítésért és tudásért, de egy hajszálnyit sem vág alá az inteles és AMD-s modelleknek. A Snapdragon X SoC állja a sarat minden hétköznapi feladat során, nagyjából úgy teljesít, mint egy hasonló kategóriás Intel vagy AMD mobil CPU, ráadásként pedig Copilot+ PC-kompatibilis, köszönhetően az integrált 45 TOPs-os NPU-nak. A notebook nagyfelbontású kijelzője jó (bár nem OLED-minőségű), a RAM és SSD páros megfelelő, van biometrikus azonosítási lehetőség, elegendő port és az Asus még az AI-alapú szolgáltatásokról is gondoskodott, amik megkönnyítik a géphasználatot.
A részben műanyag készülékház kissé lehangoló, a teljes alumínium (vagy Ceraluminium) borítás továbbra is a drágább Zenbookok sajátja, és hát az integrált Adreno GPU is meglehetősen harmatos - még az Intel és AMD megoldásaihoz viszonyítva is. Az ár miatt kicsit aggódunk, ugyanis éppen azon a szinten van, mint a szintén 2025-ös hasonló tudású Intel vagy AMD CPU-val szerelt laptopok - így pedig nehéz lesz meggyőzni a Windows PC-t kereső felhasználókat, hogy egy új platformot válasszanak. Véleményünk szerint ennél érezhetően olcsóbban kellene adni a snapdragonos Vivobookot, hogy szabad szemmel is jól látható felhasználói bázist építhessen ki végre az Arm-alapú PC.
Az Arm CPU szoftveres kompatibilitása miatt csakis akkor érdemes egy leheletnyit aggódnod, ha speciális, egyedi kódra épülő szoftvert szeretnél használni, ami esetleg olyan funkciókat használ, amire csak az AMD vagy Intel CPU-k képesek (például AVX-512). Ilyenkor vásárlás előtt érdemes kipróbálni egy szaküzletben a kompatibilitást, mert ha ez rendben van, és tényleg nem játékra, hanem tanulásra, munkára keresel megbízható, de nem méregdrága laptopot, akkor az Arm-alapú Vivobook S14 szuperhosszú üzemideje és kompakt mérete tetszeni fog.
