Steve Wozniaknak sikerült olyasmit tennie egy diplomaosztón, ami mostanában több üzleti és techvezetőnek látványosan nem jött össze: beszélt a mesterséges intelligenciáról, és nem fütyülték ki érte. Az Apple társalapítója a Grand Valley State University végzősei előtt szólalt fel, és nem azzal próbálta lelkesíteni a hallgatókat, hogy az AI majd mindent megold, hanem azzal, hogy nekik már most is van AI-juk, csak ez nála "actual intelligence", vagyis valódi intelligencia volt. A poénra a közönség nevetéssel és tapssal reagált. A mondat azért talált ennyire pontosan célba, mert az idei diplomaosztókon az AI szinte aknamezővé vált. A frissen végző hallgatók olyan munkaerőpiacra lépnek ki, ahol a mesterséges intelligencia egyszerre ígér új lehetőségeket és fenyeget belépőszintű állások eltűnésével, automatizálással, valamint teljesen átrendezett elvárásokkal. Ebben a közegben elég rosszul tud elsülni, ha egy meghívott előadó az AI-t egyszerűen elkerülhetetlen forradalomként ünnepli, miközben a hallgatók jelentős része éppen attól tart, hogy a technológia az első rendes állását is nehezebbé teszi.
Wozniak nem ment bele hosszú technológiai fejtegetésbe, de világossá tette, hogy az AI-t nem kezeli vallásos áhítattal. A beszédében arról beszélt, hogy a techvilág régóta próbál "agyat" létrehozni, és a mesterséges intelligencia ennek egyik kísérlete. Aztán hozzátette, dolgozott már olyan cégnél, ahol a mérnökök rájöttek, hogyan lehet agyat készíteni, csak ez szerinte kilenc hónapig tart. A hallgatóság pontosan értette, miért más ez a hangnem: Woz nem a gépet emelte az ember fölé, hanem az emberi gondolkodást tette vissza a középpontba.
Ez éles kontrasztban áll több friss amerikai diplomaosztós jelenettel. A University of Central Floridán Gloria Caulfieldet kifütyülték, amikor az AI-t a következő ipari forradalomként emlegette, az Arizonai Egyetemen pedig Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója kapott hasonló reakciót, amikor arról beszélt, milyen átalakító ereje lesz a mesterséges intelligenciának. A Glendale Community College diplomaosztóján nem is egy beszéd, hanem maga a technológia okozott botrányt: az AI-alapú névfelolvasó rendszer hibázott, kihagyott és rosszul ejtett neveket, a közönség pedig kifütyülte az intézmény magyarázatát.
Wozniak korábban sem tartozott azok közé a techikonok közé, akik feltétel nélkül rajonganak az AI-ért. Egy márciusi CNN-interjúban arról beszélt, hogy alig használja a technológiát, és gyakran csalódik benne, mert a szövegek túl száraznak és túl tökéletesnek hatnak, ő pedig emberi hangot keresne bennük. Ez a hozzáállás most a diplomaosztón is érződött: nem elutasította az AI-t, de nem is úgy beszélt róla, mintha minden emberi képesség fölött állna.
A beszéd végén Wozniak visszanyúlt az Apple egyik legismertebb gondolatához is, és arra biztatta a végzősöket, hogy próbáljanak másként gondolkodni. Ne ugyanazokat a lépéseket kövessék, mint millió másik ember, hanem keressék meg, mit tudnak egy kicsit eltérően csinálni. Ez nem új tanács, de tőle még mindig hitelesebben hangzik, mert Wozniak pályája nem abból állt, hogy kész sablonokat követett, hanem abból, hogy kíváncsiságból, mérnöki játékosságból és nagyon is emberi makacsságból segített elindítani a személyi számítógépek egyik legfontosabb korszakát.
A különbség Wozniak és a kifütyült AI-szónokok között végül nem az volt, hogy ő nem mondta ki a tiltott varázsszót. Kimondta, csak nem a hallgatók félelmeit próbálta oktató hangon felülírni vele. Azt üzente nekik, hogy a saját gondolkodásuk, kíváncsiságuk és emberi ítélőképességük továbbra is érték. 2026-ban, amikor a technológiai ipar néha úgy beszél az AI-ról, mintha az ember már csak zavaró mellékszereplő lenne, ez a mondat elég volt ahhoz, hogy a végzősök inkább tapsoljanak.
