Az Airbus egy több mint 50 millió eurós, hosszú távú szerződés előkészítésén dolgozik, amelynek célja, hogy a vállalat legkritikusabb rendszereit - az ERP-től a gyártási folyamatokon át egészen a repülőgép-tervezési adatokig - egy kifejezetten európai, digitálisan szuverén felhőinfrastruktúrába költöztesse. A döntés mögött nem technológiai divat, hanem nagyon is politikai és jogi aggályok állnak: a vállalat attól tart, hogy az amerikai jogszabályok, különösen az úgynevezett CLOUD Act, lehetőséget adhatnak az Egyesült Államok hatóságainak érzékeny európai adatokhoz való hozzáférésre.
Catherine Jestin, az Airbus digitális területért felelős alelnöke a The Registernek adott nyilatkozatában egyértelműen fogalmazott: olyan felhőre van szükségük, amely felett Európa gyakorolja az ellenőrzést, mivel az ott tárolt információk nemcsak üzleti, hanem nemzeti és európai szinten is rendkívül érzékenyek. Az Airbus számára kulcskérdés, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek külső, extraterritoriális joghatóság alá.
A lépést részben a szoftverpiac alakulása is kikényszeríti. Az olyan nagy beszállítók, mint az SAP, egyre inkább kizárólag felhőalapú környezetben fejlesztik új megoldásaikat, például az S/4HANA rendszert, ami a nagyvállalatokat fokozatosan rákényszeríti a felhőbe költözésre. Az Airbus ajánlattételi felhívása január elején indul, a döntést pedig a tervek szerint még a nyár előtt meghoznák. A szerződés akár tíz évre is szólhat, a cég pedig kiszámítható árakat vár el a teljes időszakra.
A félelmek nem pusztán elméletiek. A közelmúltban nagy visszhangot váltott ki, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim Khan állítólag elvesztette hozzáférését Microsoftos e-mail-fiókjához, miután Donald Trump szankciókat vezetett be vele szemben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bírálata miatt. Bár a Microsoft tagadta, hogy szolgáltatásokat függesztett volna fel, az eset így is rámutatott arra, milyen sérülékenyek lehetnek a kritikus rendszerek politikai döntések árnyékában.
Az Airbus jelenleg arra vár, hogy az európai szabályozók egyértelmű választ adjanak arra, valóban védelmet nyújt-e egy szuverén európai felhő az amerikai extraterritoriális törvényekkel szemben, és garantálható-e, hogy egy ilyen szolgáltatás nem szakadhat meg külső nyomásra. Jestin ugyanakkor nem teljesen nyugodt a kínálati oldal miatt sem, hiszen kérdéses, hogy az európai felhőszolgáltatók rendelkeznek-e elegendő mérettel és kapacitással egy ekkora ipari óriás kiszolgálására. Saját becslése szerint jelenleg nagyjából nyolcvan százalék az esély arra, hogy végül sikerül megfelelő megoldást találni.
