Az Apple még 2022-ben vezette be az úgynevezett Lockdown Mode-ot, amelyet kifejezetten azoknak szánt, akik célzott megfigyelésnek vagy komoly digitális támadásnak lehetnek kitéve. A funkció most a gyakorlatban is megmutatta, mire képes: az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda egy házkutatás során hiába próbált hozzáférni egy újságíró iPhone-jához, a készülék biztonsági rendszere megállította őket.
Januárban az FBI razziát tartott Hannah Natanson, a Washington Post munkatársának otthonában, mert a hatóságok állítólagos titkos információk kiszivárogtatását vizsgálják. A nyomozók több eszközt is lefoglaltak, köztük egy iPhone-t és egy MacBook Prót. A lap azonnal jogi lépéseket tett, és jelenleg bírósági végzés tiltja, hogy az FBI átkutassa az eszközöket, ám a hatóság már a helyszínen megpróbált hozzáférni az adatokhoz.
A bírósági iratokból kiderült, hogy az iPhone-on aktiválva volt a Lockdown Mode, ami megakadályozta a Computer Analysis Response Team szakembereit abban, hogy lemásolják a készülék tartalmát. A MacBook Pro esetében szintén nem sikerült az úgynevezett image-elés, vagyis a teljes rendszer biztonsági másolatának elkészítése. A jelentések szerint a hatóságok megpróbálták biometrikus azonosítással feloldani a gépet, de Natanson állítása szerint ő nem használ ilyen megoldást, ennek ellenére az ujjlenyomatos Touch ID végül mégis működött.
Az iPhone azonban más történet volt. A Lockdown Mode olyan korlátozásokat vezet be, amelyek drasztikusan csökkentik a támadási felületet: blokkolja a legtöbb üzenetmellékletet, letilt bizonyos webes technológiákat, megakadályozza az új konfigurációs profilok telepítését, és megszünteti a vezetékes adatkapcsolatokat is. Ezek az intézkedések a mindennapi használatot kényelmetlenebbé tehetik, ezért az Apple sem ajánlja átlagfelhasználóknak, ám veszélyeztetett személyek számára valódi védőpajzsot jelentenek.
Az Apple az elmúlt években több lépést is tett a felhasználók adatainak védelméért. Az iOS 18.1 óta például létezik az úgynevezett inaktivitási újraindítás, amely bizonyos idő után automatikusan újraindítja a telefont, ha azt nem oldották fel. Ilyenkor a készülék a "first unlock előtti" állapotba kerül, amely sokkal nehezebben feltörhető. Emellett elérhető az Advanced Data Protection is, amely a felhőben tárolt adatok nagy részét végpontok közötti titkosítással védi.
A hatóságok és a technológiai cégek közötti kötélhúzás nem új jelenség. Az FBI korábban többször is próbált nyomást gyakorolni az Apple-re, hogy segítsen feloldani bizonyos készülékeket, de a vállalat következetesen kitart amellett, hogy nem rendelkezik olyan hátsó kapuval, amellyel felülírhatná a titkosítást. A nyomozók gyakran külső eszközökre, például a GrayKey nevű törőprogramra támaszkodnak, ám az iOS frissítései rendre megnehezítik ezek hatékonyságát.
Natanson ügye jól mutatja, hogy a modern okostelefonok biztonsága már nem csupán elméleti kérdés. Egy megfelelően beállított iPhone képes ellenállni még a legkomolyabb állami szervek próbálkozásainak is. Az FBI ugyan továbbra is ragaszkodik az eszközök lefoglalásához, de a történet rávilágít arra, mennyire erős fegyver lett a felhasználók kezében az Apple által kínált védelem. A vita a magánszféra és a bűnüldözés határairól aligha ér véget, de egyre inkább látszik, hogy a technológia most az egyén oldalán áll.