Az amerikai Interlune nevű űripari startup és az ipari berendezéseiről ismert Vermeer közösen fejlesztették ki azt a lenyűgöző holdi kotrógépet, amely most prototípusként már teljes méretben létezik. A cél nem más, mint 2030-ig eljuttatni a gépet a Holdra, ahol nagyüzemi hélium-3 kitermelésbe kezdhetnek. Ez az izotóp rendkívül ritka a Földön, viszont a Holdon, a naptevékenység hatására keletkezett regolitban bőségesen előfordul. A hélium-3 a jövő egyik legígéretesebb energiahordozója lehet, különösen a nukleáris fúziós technológiákban.
A Vermeer kotrógépe óránként akár 100 tonna holdi talaj átdolgozására képes, automatikus üzemmódban működik, és extrém környezeti viszonyok között is megbízható. A gép képes szortírozni a talajt, kivonni belőle a hélium-3-at, és előkészíteni a szállításra, mindezt oxigén nélküli vákuumban, szélsőséges hőmérsékleti ingadozások között. A projektet a NASA és az amerikai energiaügyi minisztérium is támogatja. A Vermeer nem maradt versenytársak nélkül, ugyanis a japán Komatsu szintén egy teljesen elektromos holdi kotrógépen dolgozik, amely a 2025-ös CES-en is feltűnt.
A japán gép elsősorban a szélsőséges hőmérséklet-tűrésre és a napenergiával való működésre fókuszál, mivel a Hold légkörének hiánya miatt a hagyományos belső égésű motorok használhatatlanok.
A Komatsu bár korábban kezdett fejleszteni, úgy tűnik, hogy az Interlune-Vermeer páros nagyobb sebességgel halad előre: a bemutatott prototípus már teljes méretű, és eddig kiváló eredményeket produkált a tesztek során. A projekt egyik kulcsfigurája, Gary Lai szerint még soha senki nem próbálkozott ilyen mennyiségű regolit kitermelésével ilyen hatékonysággal. Az eddigi tesztek eredményei pedig őt is optimistává tették.
A Holdból kinyerhető hélium-3 nemcsak energetikai szempontból értékes: szükséges az optikai szálak, félvezetők és szupravezetők gyártásához is. Az egyre apadó földi készletek és a növekvő technológiai igények miatt a Hold bányászata már nem sci-fi, hanem egyre inkább iparági realitás. Az első űrbányászati forradalom tehát nem a Marsról, hanem a Földhöz legközelebbi égitest felszínéről indulhat el.
