Az első generatív mesterséges intelligencia megjelenése óta éles vita folyik a szerzői jogokról és az alkotók védelméről, amihez most Cate Blanchett is csatlakozott. Az Oscar-díjas színésznő Brüsszelben, az Európai Parlamentben mutatta be a Human Consent Registry nevű kezdeményezést, amelynek célja, hogy az emberek maguk dönthessék el, miként használhatják fel a nevüket, az arcukat, a hangjukat vagy akár a mozgásukat a mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatok. A Human Consent Registry az év elején létrehozott nonprofit szervezet, az RSL Media első nyilvánosan elérhető projektje. Blanchett Nikki Hexummal, Doug Leedsszel és Eckart Waltherrel közösen alapította a szervezetet, amely szerint az AI térnyerésével a személyazonosság védelme ugyanolyan fontossá vált, mint a szerzői jogoké.
A Euronews beszámolója szerint a felhasználók majdan egyfajta jelzőlámpás modellen keresztül határozhatják meg, hogy engedélyezik-e az AI-rendszerek számára a nevük, képmásuk, hangjuk vagy más személyes jellemzőik felhasználását. Dönthetnek a teljes tiltás mellett, kiköthetnek bizonyos feltételeket, vagy akár szabad felhasználást is engedélyezhetnek. Az egyéni regisztráció ingyenes, de a platform lehetőséget biztosít arra is, hogy ügynökök, menedzserek vagy szakmai szervezetek kezeljék a jogosultságokat az érintettek nevében.
Blanchett szerint a mesterséges intelligencia korában az identitás is szellemi tulajdonná vált, ezért minden embernek joga van eldönteni, hogy azt mire és milyen feltételekkel használhatják fel. Az RSL Media hosszabb távon nemcsak személyekre, hanem kreatív alkotásokra, karakterekre és márkákra is kiterjesztené a rendszert.
A bemutató helyszíne sem véletlenül az Európai Parlament volt. Itt született meg és itt fogadták el az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozását, az AI Actet, amelyet a világ első átfogó MI-törvényeként tartanak számon. A rendezvény házigazdája Eva Maydell bolgár európai parlamenti képviselő volt, aki szerint az új nyilvántartás olyan eszköz lehet, amely átláthatóbbá teszi a jogokat, erősíti a bizalmat, és segít megőrizni az emberi kreativitás központi szerepét a technológiai fejlődés közepette.
A kezdeményezés szervesen illeszkedik Blanchett elmúlt években folytatott kampányába. A színésznő 2025-ben több mint négyszáz művésszel együtt nyílt levélben kérte az amerikai kormányzatot, hogy ne gyengítse a szerzői jogi védelmet. Az aláírók között olyan ismert nevek szerepeltek, mint Paul McCartney vagy Ben Stiller. A levél közvetlenül reagált azokra a javaslatokra, amelyek szerint az MI-fejlesztők engedély és kompenzáció nélkül is felhasználhatnák a szerzői joggal védett tartalmakat modelljeik betanítására.
Az RSL Media indulását májusban a hollywoodi elit számos képviselője támogatta, köztük Javier Bardem, Viola Davis, Tom Hanks, Helen Mirren és Meryl Streep is. Blanchett már akkor arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése jelenleg szinte kontroll nélkül zajlik, ezért a hozzájárulásnak kellene minden felhasználás alapját képeznie.
A kérdés korántsem elméleti. Nemrég az amerikai énekesnő, SZA bírálta azokat a zenészeket, akik támogatják az MI-alapú fejlesztéseket, miután kiderült, hogy több mint kétszáz dalát használták fel különböző tanító-adatbázisokban. Matthew McConaughey pedig olyan messzire ment a saját jogainak védelmében, hogy levédette a képmását, a hangját, valamint ikonikus "alright, alright, alright" szlogenjét, és pénzt csinált ebből.
A Human Consent Registry ugyanakkor jelenleg egy fontos korláttal indul. A rendszer nem képes kikényszeríteni, hogy az MI-fejlesztők tiszteletben tartsák a benne szereplő beállításokat. A cél egyelőre az, hogy létrejöjjön egy központi, gépek által is könnyen feldolgozható adatbázis, ahol egyértelműen ellenőrizhető, ki milyen felhasználáshoz járult hozzá. A következő nagy kérdés már nem az, hogy lesz-e ilyen nyilvántartás, hanem az, hogy a technológiai vállalatok hajlandók lesznek-e figyelembe venni azt.
