Májustól nemcsak a levélküldés és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások díjait emelte meg átlagosan nagyjából 13 százalékkal a Magyar Posta, hanem egy olyan szabályt is módosított, amely sokakat érinthet, főleg azokat, akik kisebb árukat küldenének külföldre. A változás lényege, hogy nemzetközi ajánlott levélként már csak olyan küldeményt lehet feladni, amely kizárólag személyes jellegű közlést, adatot vagy információt tartalmaz, vagyis lényegében dokumentumot. Ez elsőre apró technikai módosításnak hangzik, valójában viszont elég komoly drágulást jelenthet a magánszemélyeknek és azoknak is, akik kisebb értékű termékeket adnak-vesznek nemzetközi szinten. Eddig ugyanis a méret- és súlyhatárok betartása mellett árut is lehetett ajánlott levélként feladni. Így kisebb, könnyebb tárgyakat, például CD-ket, alkatrészeket, kiegészítőket vagy más használt cikkeket nem csomagként, hanem a jóval kedvezőbb levéldíjszabással lehetett elküldeni.
Ez a lehetőség főleg az Európai Unión belüli másodlagos e-kereskedelemben volt hasznos, ahol nincs vámügyintézés, és sokszor pont az alacsony postaköltség döntötte el, hogy megéri-e egyáltalán elküldeni egy kisebb árut. A májusi szigorítás után viszont a feladónak két reális opciója marad: vagy csomagként adja fel a küldeményt, vagy ajánlás nélkül küldi el, ami értékesebb tárgynál nyilván komoly kockázat. A különbség pénzben is látványos. A Telex összesítése szerint a májusi áremelések után a 2 kilogramm alatti nemzetközi postacsomagok díja célországtól függően legalább 8-10 ezer forint körül alakul. Ha az árut továbbra is ajánlott levélként lehetne küldeni, ez nagyjából feleennyibe kerülne. Vagyis sok esetben a korábbi költség akár meg is duplázódhat, ami egy olcsóbb használt terméknél már könnyen elviheti az egész üzlet értelmét.
Az ajánlás nélküli küldés azért nem jó alternatíva, mert ilyenkor nincs nyomkövetés és kártérítés sem. Ha eltűnik a küldemény, a feladó lényegében vállalja a kockázatot. Csomagnál ezek a szolgáltatások alapból benne vannak, de ennek ára is van. A Magyar Posta a változtatást a nemzetközi szabályozási környezet módosulásával indokolta. A háttérben az e-kereskedelem felfutása is ott van. Az elmúlt években egyre több árut tartalmazó levél mozgott a nemzetközi postai rendszerekben, miközben a feldolgozás egyre inkább automatizálttá vált. A sima, hajlítható levelekre tervezett gépsoroknak nem tesz jót, ha keményebb, törékenyebb vagy szabálytalan formájú tárgyakat rejtő borítékok kerülnek közéjük. A postai rendszerek ezért több országban is szigorúbban választják szét a leveleket és a csomagokat.
Az uniós rendszerek egységesedése szintén ebbe az irányba tolja a folyamatot. Az árutartalom pontosabb, elektronikus meghatározása, a felelősségi kérdések tisztázása és a kártérítési esetek kezelése mind egyszerűbb a csomaglogisztikában. A Posta szempontjából érthető, hogy a tárgyakat inkább ebbe az irányba terelné, a feladók szempontjából viszont ez egyértelmű drágulást és kényelmetlenséget jelent.
A helyzet külön érdekessége, hogy Szlovákiában az állami posta egyelőre nem lépte meg ugyanezt a szigorítást. A Telexnek jelzett olvasói tapasztalat szerint bizonyos esetekben már néhány küldemény miatt is megérheti Szlovákiából feladni az árut, akár úgy is, hogy valaki 100 kilométert utazik a határig. A különbség főleg a nemzetközi ajánlott leveleknél látványos: Magyarországon ezek díja átszámolva 6-12 euró körül mozoghat, míg Szlovákiában jellemzően 2,5-5 euró között maradt.
Csomagként feladva már nem ilyen nagy a különbség, vagyis a furcsa helyzetet lényegében az okozza, hogy a szlovák posta még nem szigorított ugyanúgy, mint a magyar. A Magyar Posta erre csak annyit közölt, hogy a nemzeti posták a saját költségeik, inflációs környezetük és egyéb piaci feltételeik alapján határozzák meg a tarifáikat. A változás egy nagyobb folyamat része is lehet. A belföldi ajánlott levelek mennyisége Magyarországon évek óta csökken, az elmúlt időszakban átlagosan 11 százalék körüli éves visszaeséssel. A nemzetközi ajánlott levelek forgalma 2024-ben és 2025-ben stagnált, de korábban ott is évekig csökkent a mennyiség. Közben a digitális ügyintézés is egyre több helyzetben kiváltja a papíralapú levelezést, különösen azóta, hogy a Digitális Állampolgárság Program részeként magánszemélyek díjmentesen is hitelesíthetnek elektronikusan dokumentumokat.
Aki viszont nem dokumentumot, hanem kisebb tárgyat küldene külföldre, annak mostantól jóval kevesebb mozgástere maradt. Az olcsó, ajánlott leveles megoldás gyakorlatilag megszűnt, a biztonságos küldés pedig sok esetben csomagként kerül majd annyiba, hogy az a kisebb értékű áruk nemzetközi adásvételét is visszafoghatja.
