Bár néhány évtizede a világűr még csak a két szuperhatalom játszótere volt, mára egyre több gazdaságban, iparban és technológiában élenjáró állam csatlakozik azon kevesekhez, akiknek közvetlen érdekeltségük van a Föld légkörén kívül eső tudományos kutatásokban. India, az Európai Unió, Kína és Japán is saját programokkal robbantak be az elmúlt évek során Amerika és Oroszország mellé ebbe az ismét fontossá váló ágazatba.
Japán egy tavalyi sikertelen kísérlet után, az év elején ötödikként zárkózott fel az USA, Oroszország, Kína és India után azon nemzetek közé, amelyek valamilyen saját eszközt már eljuttattak a Hold felszínére. Nemzeti űrügynökségük, a JAXA, ezzel komoly tényező lett, és hamarosan a NASA Holdat célzó Artemis küldetéseinek is a részévé válhat. A Toyotával közösen fejlesztett holdjárójáért cserébe két japán űrhajós is része lehet az 52 éve élő embert nem látott égitest újbóli meghódításának.
Jelentőségüket tovább erősíti az a 26 éve tervezett csillagvizsgáló is, amely a Tokiói Egyetem jóvoltából a Chile északi részén fekvő Chajnantor-fennsíkon létesült, ami mostantól a világ legmagasabban fekvő ilyen létesítménye.
A Tokiói Egyetem Atacama Obszervatóriumába (TAO) egy hat és fél méter átmérőjű infravörös hullámhosszra optimalizált teleszkópot telepítettek, amely a tervek szerint olyan jelentős kutatásokat végez majd, mint az élet eredetének, valamint a világegyetem természetének feltárása. Abban bíznak a tudományág képviselői, hogy az eszközzel választ kaphatunk a galaxisok keletkezésének és azt követő alakulásuknak rejtélyére is
Azért választották a csillagvizsgáló létesítésének helyszínéül a magasan fekvő chilei Atacama-sivatagot, mert itt a Humboldt-áramlat voltaképp szünet nélkül gondoskodik a kutatáshoz szükséges felhőtlen égboltról. A lakott területtől távol eső térség emellett szinte teljesen mentesül a nagyvárosi fényszennyeződéstől is.
A tiszta, száraz sivatagi időben végezhető kutatásokon túl a japán tudósok szerint az is komoly fegyvertényként szolgált a helyszínválasztás mellett, hogy a TAO a déli féltekén helyezkedik el. Ezzel egy sor olyan csillagászati jelenséget is meg tud figyelni, ami a többségében az északi féltekén található obszervatóriumokból nem lehetséges.
