Nemcsak az autoriter rendszerekben, hanem a nyugati demokráciákban is egyre több jel utal arra, hogy az internet szabadsága folyamatosan szűkül - írta meg a 24.hu. A Freedom House friss éves jelentése szerint 2025-ben már a tizenötödik egymást követő évben romlott globálisan az online szabadság helyzete, ami egyértelműen azt mutatja, hogy a nyílt internet korszaka világszerte nyomás alá került. A legnagyobb visszaesést az idei évben Grúzia és Németország után az Egyesült Államok produkálta, ami különösen figyelemre méltó egy olyan ország esetében, amely hagyományosan a szólásszabadság egyik zászlóvivőjeként tekint magára. Összességében azonban nem egyedi jelenségről van szó, hanem globális tendenciáról, amely a fejlett és a fejlődő országokat egyaránt érinti.
A jelentés szerint a tömeges tiltakozásokra és az erősödő politikai aktivizmusra válaszul sok autoriter vezetés a digitális tér feletti kontrollt próbálta megerősíteni. Kínában és Mianmarban tovább fokozódott a cenzúra, ezek az országok továbbra is a világ legrosszabb internetes szabadságmutatóival rendelkeznek. Oroszországban Vlagyimir Putyin új, drasztikus internetes reformokat vetett fel, miközben több országban ismét bevett eszközzé vált az internet- vagy mobilhálózatok teljes lekapcsolása. Afganisztánban például szeptember végén több napra megszűnt az internet-hozzáférés a tálib hatalom konszolidációja érdekében. A Freedom House külön fejezetben foglalkozott a világszerte terjedő korhatár-ellenőrzési törvényekkel is, amelyekből az elmúlt évben több tucat lépett hatályba. A szervezet arra figyelmeztet, hogy az online anonimitás, amely a szólásszabadság egyik alapvető eszköze, egyre súlyosabb válságba kerül. Egyre több országban írják elő a személyazonosság ellenőrzését bizonyos oldalak és platformok használatához, gyakran a gyermekvédelemre hivatkozva, ám ez a gyakorlat komoly mellékhatásokkal jár.
Ausztráliában decembertől tiltották meg a közösségi oldalak használatát a 16 év alattiak számára, míg az Egyesült Királyságban már hónapok óta csak személyazonosító okmánnyal érhetők el egyes weboldalak. A brit példa rámutatott arra is, hogy ezek az intézkedések sokszor többet ártanak, mint használnak, mivel a fiatalokat gyakran kevésbé biztonságos oldalak felé terelik, miközben a felnőtteknek indokolatlanul kell igazolniuk magukat.
A szigorú szabályozások és az azokhoz kapcsolódó súlyos pénzügyi büntetések hatására több szolgáltató inkább teljesen kivonult egyes régiókból. Az Egyesült Államok Mississippi államában például már nem érhető el a Bluesky, míg a Pornhub összesen huszonhárom amerikai államban blokkolta a hozzáférést. Eközben új kockázatként jelent meg a személyes adatok kezelése is, hiszen bankkártyaadatok és okmányfotók tömeges gyűjtése vált szükségessé az életkor igazolásához, ami nemrég a Discord esetében is súlyos adatvédelmi incidenshez vezetett.
A brit szabályozás azt is megmutatta, mennyire könnyen kijátszhatók a jelenlegi életkor-ellenőrzési rendszerek. Felhasználók videojáték-karakterek képeivel, mesterséges intelligenciával generált okmányfotókkal, vagy egyszerűen VPN-szolgáltatásokkal kerülték meg a korlátozásokat. Nem véletlen, hogy a VPN-ek használata idén világszerte rekordot döntött, miközben egyre több országban merül fel az ötlet, hogy magukat a VPN-szolgáltatásokat is blokkolják. Mindez jól mutatja, hogy az internet szabadságáért folytatott küzdelem immár nemcsak diktatúrákban, hanem a demokratikus világban is mindennapos kérdéssé vált.
