Sokféle oka lehet annak, ha valaki úgy dönt, hogy szeretné még a nyomát is eltüntetni az internetről annak, hogy valaha is létezett az online térben. Ha te is kacérkodsz a gondolattal, akkor rögtön látni fogod, hogy a feladat nem könnyű, hiszen még megszámolni is lehetetlen, hány helyen szerepelhet a neved vagy valamilyen más személyes adatod - ami többnyire az email-cím, a telefonszám vagy esetleg a lakhelyed szokott még lenni. Az okok firtatása helyett ebben a cikkben elsősorban arra fókuszálunk, hogyan törölheted az interneten rólad fellelhető adatokat. Fontos, hogy ha szeretnéd magad eltávolítani az internetről, akkor elsősorban a nyilvánosan elérhető adatokról kell gondoskodnod, de ha ezek kiradírozásával megvagy, akkor a belépés után elérhető adatokat is törölnöd kell, valamint minden felhasználói fiókodat meg kell szüntetni. Ez utóbbi két lépés azért fontos, mert hiába nem használsz egy szolgáltatást, ha az adataid megvannak benne, akkor egy adatszivárgás során újra felkerülhetnek a net nyilvánosan is elérhető részeire is.
Már az első kérdés is fogós
Első körben azt kell valahogyan megtalálnod, hogy pontosan "hol vagy fent" az interneten. Ehhez használhatod bármelyik keresőt, akár többet is, de remek kiindulási pont az email-fiókod is, hiszen a legtöbb fórum, szolgáltatás és lényegében minden olyan weboldal, amely bármilyen adatot tárolhat rólad akár nyilvánosan, akár belépés után elérhető módon, létező email-címet kér a regisztrációhoz.
Érdemes a Google-lel kezdeni a dolgot, már csak azért is, mert ha valaki szeretne információkat megtalálni rólad, akkor nagy valószínűséggel szintén a Google keresőjét fogja ehhez használni. A böngészőt a legjobb inkognitó módba kapcsolni, így a személyes preferenciáid nem fogják befolyásolni a keresési eredményt. Jegyezd fel az összes találatot egy Excel-táblába vagy bármilyen jegyzetelő alkalmazásba, ez később kelleni fog, amikor lépésről lépésre az adott szolgáltatónál kéred az információk törlését.
A Google-ben lévő találatokat elvileg nagyon egyszerűen eltávolíthatod az internetről, de ne feledd: ha például egy Facebookra mutató hivatkozás ki is kerül az indexből, az még nem jelenti azt, hogy a Facebookról is törlődnek az adatok. Azaz a Google csak az első lépés. A keresőóriás dedikált weboldalt hozott létre az effajta törlési kérések beküldéséhez, tehát a folyamat tényleg egyszerűnek tűnik; az indexelt adat törlésének okaként értelemszerűen azt kell megjelölni, hogy személyes adatot tartalmaz (Content contains your personal information). Az első csavar a történetben ott van, hogy a törlés nem automatikus, a Google saját belső algoritmusokkal ellenőrzi, hogy valóban te vagy-e az adatok tulajdonosa, és azt is, hogy valóban személyes információkról van-e szó. Azaz benne van a pakliban, hogy a kérés süket fülekre (szerverekre) talál. A második csavar az, hogy a törlés nem végleges, a Google 90 nap után újra indexelheti az adott weboldal tartalmát, feltéve hogy nem távolították el azóta (az eltávolított oldalak idővel kikerülnek az indexből). A harmadik probléma pedig abból adódik, hogy a törölt oldal cache-elt változata továbbra is elérhető marad a személyes adatokkal - igaz, a tárolt változatok közvetlenül már nem kereshetők. Viszont kerülőutak mindig vannak; az archive.org például a weboldalak korábbi változatait teszi hozzáférhetővé, feltéve hogy ismert a pontos URL.
Képtelenség
A Google keresőjére visszatérve érdemes megemlíteni még azt is, hogy a szolgáltatás alapesetben a szöveges találatokat mutatja, de külön átkattinthatsz a fotókra is. Mindenképpen ellenőrizd a képeket is - és ha van találat, akkor jegyezd fel azt is a táblázatba/jegyzettömbbe.
A fotókkal kapcsolatban az a legnagyobb gond, hogy bár a Google indexeli a fényképeket, azokhoz nincs olyan, a szöveges információk eltávolításához hasonló oldal, ahol kérheted a törlést. Jobb híján tehát az egyetlen lehetőséged az, hogy annak a weboldalnak az üzemeltetőjét keresed meg, amely tárolja a képet. Ha egy cikkről van szó, érdemes a szerzővel felvenni a kapcsolatot, egyéb esetben a weboldalon fellelhető kapcsolati adatok egyikén próbálkozhatsz. Ha nincs ilyen, akkor olvasd el a weboldal általános felhasználói feltételeit; ebben a GDPR törvény előírásai szerint szerepelnie kell, hogy ki kezeli az adatokat, illetve kihez lehet fordulni a törlési igényekkel - továbbá kiderül az is, hogy ha nem kapsz választ, akkor mely hatóságnak kell azt jelezni. Alternatívaképpen megnézheted a weboldalhoz tartozó domain bejegyzett kapcsolattartási adatait is a whois.org weboldalon.
Természetesen a fenti módszer nemcsak képekkel működik, hanem minden más adattal is, amely személyes és hozzád köthető, és amely felett nem tudsz közvetlen oly módon rendelkezni, hogy letörlöd azt a felhasználói fiókot, ami hozzá tartozik.
Elvileg persze nem kerülhet fel sem a fényképed, sem más személyes adatod az internetre a hozzájárulásod nélkül, de előállhat olyan helyzet, hogy korábban engedélyt adtál valamire, és most azt szeretnéd visszavonni.
Adatszivárgások nyomában
A Have I Been Pwned nevű szolgáltatás arra jó, hogy megnézd az interneten: kiszivárgott-e bármilyen személyes adatod egy valamelyik szolgáltatást ért hackertámadás során. Ha megtalálod az infót az adatbázisban, akkor biztos lehetsz benne, hogy igen; ha nem szerepel semmilyen adatod, akkor valószínűleg nem - de ez nem garantált, tekintve hogy a szolgáltatás természetéből adódóan sosem lehet 100%-osan pontos. A rossz hír az, hogy ha személyes adatod szivárgott ki, akkor azzal nagy valószínűséggel együtt kell élned a továbbiakban, mert ezek az adatbázisok a sötét weben időről időre újra feltűnnek.
Adatbrókerek
Biztosan hallottad már, hogy az adat a 21. század olaja; az információ korunk legértékesebb erőforrása; a rólad tárolt információk alapján a személyes preferenciák világosan kirajzolódnak, és ez a célzott hirdetések megjelenítését teszi lehetővé. És hát ez egy olyan piaci rés, amit villámgyorsan betöltöttek az élelmes cégek. Azt mindenki tudja, hogy a Google és a Facebook gyűjti a személyes adatokat, az viszont már kevesebbek számára ismert, hogy rengeteg olyan adatbrókernek nevezett cég is létezik, amely kifejezetten a személyes információk gyűjtéséből, azok adatbázisba rendezéséből és azok értékesítéséből él. Az Európai Unióban a GDPR törvény szabályozza az adatbrókerek információgyűjtési lehetőségeit, amelynek értelmében 2018 május 25-től az EU területén élő felhasználókról csak és kizárólag azok explicit beleegyezését követően lehet adatokat gyűjteni. Itt a gond az, hogy az ilyen engedélyek simán megbújhatnak az apróbetűben, így véletlen is könnyen engedélyezheted.
Nemzetközi szinten a legismertebb adatbrókerek közé tartozik az Acxiom, az Equifax és a CoreLogic, Európai gyökerekkel pedig - többek között - az Experian, a Bisnode és a Kompass rendelkeznek, valamint az Acxiom is rendelkezik egy EU-s leányvállalattal. Ezeknél a szolgáltatóknál egyesével kérheted, hogy töröljék, és a jövőben ne gyűjtsék rólad a személyes adatokat - a gond csak az, hogy rengeteg adatbróker van, rengeteg idő, amíg végigrágod magad valamennyin. Ha azt gyanítod, hogy adatbróker cégek is tárolják az adataidat, akkor használhatsz olyan célszoftvert, amit direkt arra fejlesztettek ki, hogy ezeknél a vállalatoknál megoldja a törlés kérdését. A programok, szolgáltatások többsége fizetős: Incogni, Optery, DeleteMe, hogy csak párat említsünk a lehetséges megoldások közül. Ha ingyenesen szeretnéd megoldani a feladatot, akkor a Kanary Copilot app lehet a segítségedre iPhone-on. Androidos app egyelőre nincs, de fejlesztik.
Leszámolás a fiókokkal
Ha fentiekkel megvagy, akkor jöhet ismét az a lista, amit a Google keresővel csináltál; valószínűleg maradt még néhány olyan hivatkozás, ami fórumra vagy valamilyen más olyan oldalra mutat, amihez felhasználói fiókot regisztráltál. Nézd meg továbbá a levelezőkliensben is, hogy milyen szolgáltatásokhoz készítettél fiókot. Válogasd ki közülük az összes olyat, amire már nincs szükséged, és szüntesd meg a fiókot. Ez kiemelten fontos a közösségi szolgáltatások esetén! Ha van rá mód, akkor töröld azokat a tartalmakat is, amiket létrehoztál - egy fórumban vagy a Facebookon például a hozzászólásoknál ott maradhat a neved akkor is, ha törölted a fiókod. Ha nincs lehetőség a fiók vagy a tartalom törlésére, akkor alternatívaképp megpróbálkozhatsz a neved és az e-mail címed megváltoztatásával is; előbbi esetében csak kreatívan (egy becenév például tökéletes lehet), utóbbihoz pedig használj eldobható e-mailcímet vagy a Mozilla által üzemeltetett Firefox Relay-t.
Azoknál a fiókoknál, amiket megtartasz, korlátozd a személyes adatokat azokra az információkra, amiket mindenképpen meg kell adni - ez a legtöbb esetben csak az email-cím, esetleg a telefonszám. A szolgáltatók ezeket tudják ellenőrizni, másra (pl. igazolványszám, lakcím, életkor) érdemi ellenőrzésére nincs meg a törvényi lehetőségük. A többi mezőt hagyd üresen, vagy ha mindenképpen ki kell tölteni őket, akkor nincs más hátra, mint előre: adj meg fals adatokat. A megtartott fiókoknál is érdemes lehet egyébként az e-mail címet megváltoztatni a Firefox Relay szolgáltatást használva, mert így hosszútávon is megérkeznek a visszaigazoló levelek egy olyan címre, amit senki sem fog tudni hozzád kötni. (A Firefox Relay egy olyan szolgáltatás, amelyben tetszőlegesen választott e-mail címeket regisztrálhatsz, a rájuk küldött leveleket pedig a Mozilla továbbítja a normál fiókodba; így a szolgáltató nem fogja tudni a valódi e-mail címedet.) Kiemelten fontos a közösségi szolgáltatásoknál, de más fiókok esetében is megteheted, hogy végigszaladsz a beállításokon, és korlátozod a látható adatokat. A Facebook esetében megadhatod például azt, hogy a személyes adatokat csak az ismerősök vagy még ők se láthassák.
Sokkal jobb, ha előre menekülsz
A fenti lista többé-kevésbé teljes, ha ezeken a lépéseken túl vagy, akkor látható eredménye lesz a tevékenységednek, digitális lábnyomod érezhetően csökkenni fog, optimális esetben akár el is tűnhet. Arra azért készülj fel, hogy ha alapos szeretnél lenni, akkor nem órákat, hanem heteket fogsz a dologgal tölteni. Hogy csak egy adatot mondjunk: agy átlagos felhasználónak 80-100 felhasználói fiókja van. Ha neked is van ennyi, és mindegyikkel csak 15 percet töltesz, máris 20-25 óráról beszélünk, ami munka és egyéb teendők mellett akár egy hétre is leköthet.
"A legjobb védekezés a megelőzés" elvét követve érdemes már eleve tudatosan úgy használni az internetet, hogy ne hagyj felesleges nyomot. Még akkor sem késő erre az elvre átállni, ha eddig nem törődtél azzal, hogy ki vagy mi milyen adatot, mikor és hogyan gyűjt be rólad. Alapesetben már az is elég lehet, ha sehol nem használsz valós, hozzád köthető adatokat - persze ilyenkor a profilalkotás elől nem futsz el, de legalább a profil nem a valódi énedhez kötődik. Ha ennél jobban el szeretnél bújni, akkor VPN-szolgáltatás mögött a teljes internetes forgalmadat és az IP-címed is elbújtathatod, az e-mail fiókodat maszkolhatod a Firefox Relayjel, Chrome helyett a Brave-et használva eltűnhetsz a Google szeme elől is, kereséshez pedig ott a DuckDuckGo. Ha pedig teljes névtelenségbe burkolódznál, akkor a Tor böngészővel is használhatod az internetet, bár ez lassú és kompromisszumos megoldás.
