Egy évszázadokkal ezelőtt kiszáradt folyó medréről készített felvételeket a NASA Curiosty névre keresztelt roverje, vagyis marsjáró járműve. A bolygón már több mint egy évtizede tevékenykedő földi eszköz nem először tesz hasonló felfedezést a közvetlen szomszédunk felszínén. Az ősi, sejtszintű élet nyomaira tavaly bukkant a marsjáró, miközben a Mount Sharp (Éles Hegy) emelkedőin kapaszkodott fel. A környékben található Gediz Vallis nevet viselő völgyről is a továbbított leletek alapján már jó ideje sejtik, hogy egykor források és hegyi patakok hálózhatták be a felületét.
Az űreszköz nemrégiben érkezett a helyszínre azért, hogy bizonyítékokat keressen a feltételezéseik igazolására. Régi vágya teljesült ezzel a NASA kutatóinak, hiszen három éve próbálkoznak azzal, hogy a járművet eljuttassák ebbe a kusza, természetes csatornába, amit a feltételezéseik szerint egy folyó vájhatott ki régen.
Az amerikai űrügynökség nemrégiben hozta nyilvánosságra azt a február elején készült fotót, amelyet 360 fokos panorámakép formájában is megtekinthetünk. A YouTubera feltöltött felvételen többek között az a meredek lejtő is látható, ahol a marsjáró elképesztő teljesítményt nyújtva kapaszkodott fel, hogy elérje a kérdéses területet.
Szakértők szerint egykor ez egy lényegesen élhetőbb terület lehetett a vörös bolygó felszínén, mint mostanság. Jelenlegi feltételezések szerint ekkor még sűrű légkör és vízben gazdag felszín jellemezhették ezt a tájegységet. Ezek a körülmények alkalmassá tehették a bolygót a szerves élet kialakulására.
A Curiosity, és a Marson tevékenykedő egyéb űreszközök is tovább kutatják az egykor minden bizonnyal jelen lévő víz nyomait. A projekten dolgozó szakemberek abban reménykednek, hogy a rover ki tudja deríteni, hogy miként alakulhatott ki ez a térség, és milyen szerepe volt ebben a bolygón egykor jelen lévő víznek, valamint, hogy az hogy tűnt el a későbbiek során.
A marsjáró már 2014 óta tartózkodik a Mount Sharp közelében, ahol rendszeresen végzett feltárásokat. A térségben található kőzetrétegek vizsgálata során lelt az eszköz nagy mennyiségű szulfátra. Ez tulajdonképpen egy olyan só, aminek a jelenlétét leginkább víz párolgás magyarázhatja.
A NASA Jet Propulsion Laboratory Curiosity projektjének kutatója, Ashwin Vasavada úgy gondolja, hogy ha a csatornát vagy az abban talált törmeléket tényleg folyékony halmazállapotú víz alakította ki, az jelentheti azt, hogy a régmúltban egy hosszú száraz időszak után tért vissza a víz, méghozzá nagy mennyiségben.
