Az Ipsos-TORRAS-WGSN kutatásából kiderül, hogy a felhasználók már nem elégszenek meg a törésvédelemmel, mágneses rögzítést, kitámasztást vagy akár hőelvezetést várnak el a tokoktól, és bár ez a fajta multifunkcionalitás kényelmesebbé teszi a mindennapokat, közben súlyos környezeti terheket ró a bolygóra.
A Körkörös.hu összefoglalója szerint a telefontokok többsége műanyagból készül, amelynek lebomlása több száz évet vesz igénybe, ráadásul a gyártás is energia- és vegyszerigényes, illetve a globális szállítás újabb üvegházhatású gázok kibocsátásával jár. A tokok jelentős része végül a szeméttelepeken vagy az óceánokban köt ki, ahol mikroműanyaggá aprózódva veszélyezteti a tengeri élővilágot és persze indirekt módon minket is.
Ennek ellenére a Grand View Research adatai szerint a telefontokok iránti kereslet folyamatosan nő, a globális forgalom 2023-ban 25,7 milliárd dollár volt, és 2033-ra várhatóan a 44,5 milliárdot is eléri majd. Ennek motorja az okostelefonok rohamos terjedése, a készülékek védelmének szükségessége, valamint a személyre szabhatóság igénye. A legnépszerűbb anyag a szilikon, amely 2024-ben a bevételek több mint 56%-át adta, ám előállítása légszennyező, lebomlása pedig több száz évig tart.
A Thinking Sustainably elemzése szerint minden tokanyag másképp károsítja a környezetet: a polikarbonát például toxikus mikrorészecskéket bocsát ki, a szilikon tartós és szennyező, a bőr előállítása az állattenyésztés révén szennyezi a vizeket, a gumi lebomlásakor kemikáliákat enged ki, míg a karbon gyártása nagyon energiaigényes. Az iparág működése sok sebből vérzik, agyártás során gyakori a magas selejtszám, a magyar üzemekben akár 25-30%-os is lehet.
Mi, fogyasztók valójában azza segítünk, ha lebomló vagy újrahasznosított anyagból készült tokot vásárolunk, támogatjuk a fenntartható márkákat, és legfőképp tovább használjuk a tokokat, amiket megvásároltunk.
