Márciusban nagyot robbant a hír, miszerint az amerikai FCC (Federal Communications Commission) kitiltja mindazon hálózati eszközöket, főként routereket, amelyek külföldön készülnek. Nos, a derült égből érkezett tiltás egy pillanat alatt borzalmas károkat okozott, hiszen még a szakértőkkel sem egyeztettek megfelelően a döntés előtt.
A Szövetségi Távközlési Hatóság (FCC) most rájött, hogy ha egyik napról a másikra vezeti be a tiltást, azzal a biztonsági javítások is megszűnnek a betiltott routereknél, ezzel pedig nem a nemzetbiztonságot védi, hanem a világ legnagyobb botnet-hálózatát építi fel.
A hatóság emiatt némileg finomított a külföldi gyártású hálózati eszközöket érintő szigorításon: a már használatban lévő, egyébként nemzetbiztonsági kockázatot jelentő routerek és drónok 2029. január 1-jéig továbbra is kaphatnak firmware-frissítéseket. Ez komoly visszatáncolás a korábban belengetett 2027-es határidőhöz képest, és a döntés hátterében a józan szakmai észérvek állnak. A hatóság belátta, hogy a biztonsági javítások blokkolása kritikus sebezhetőségeket hagyna a hálózatokban, ami pont ellentétes hatást érne el.
A könnyítés azonban ne tévesszen meg senkit: az eredeti tiltás már életbe lépett, új, külföldi (főleg kínai) beszállítói láncból származó lakossági routerek nem kaphatnak piaci engedélyt az USA-ban, kivéve, ha a védelmi vagy a belbiztonsági minisztérium kifejezetten rábólint az adott gyártóra (mint tette azt az Amazon-féle Eero vagy a Netgear esetében).
A módosítás kiterjed a Class II típusú változtatásokra is, ami technikai fronton azt jelenti, hogy a gyártók végre legálisan is kiadhatnak olyan javításokat, amelyek minimálisan módosítják az eszköz teljesítmény-karakterisztikáját a kompatibilitás vagy a biztonság érdekében. A TP-Link és társai ugyan még küzdenek a mentességért, de eredményt eddig nem értek el.
Így most az amerikai felhasználók kaptak pár év haladékot, hogy lecseréljék betiltott eszközeiket, de ilyen beszűkült választék és torzított piaci verseny mellett nem lesz egyszerű dolguk. Minket az a kérdés ennél jobban izgat, hogy vajon az EU kedvet kap-e hasonló szankció bevezetésére.
