Radikális döntést hozott az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Communications Commission), a jövőben gyakorlatilag nem kaphatnak engedélyt az Egyesült Államokban azok az új routerek, amelyeket nem az országban gyártanak. A már korábban jóváhagyott eszközök továbbra is forgalomban maradhatnak, ám az új modellek esetében a külföldi gyártás komoly akadállyá válik. A döntés mögött nem gazdasági, hanem nemzetbiztonsági indokok állnak. A hatóság szerint az elmúlt években egyre több kibertámadás használta ki a kis- és otthoni routerek sérülékenységeit, különösen azokat, amelyeket külföldön gyártottak. Az indoklás konkrét példákat is említ, köztük a gyanú szerint kínai kormányzati megrendelésre dolgozó Salt Typhoon nevéhez köthető 2024-es támadásokat, amelyek során ilyen eszközökön keresztül fértek hozzá rendszerekhez.
A lépés részeként a külföldön gyártott routerek felkerültek egy listára, amely azokat a technológiákat és szolgáltatásokat tartalmazza, amelyek az amerikai hatóságok szerint elfogadhatatlan kockázatot jelentenek. Kivételt csak azok az eszközök képezhetnek, amelyek speciális, feltételes engedélyt kapnak, ehhez viszont a gyártóknak részletesen fel kell tárniuk a beszállítói láncukat, vállalati struktúrájukat, és ami talán a legfontosabb, konkrét tervet kell bemutatniuk arra, miként helyezik át a gyártást az Egyesült Államokba.
Ez nem kis feladat, már csak azért sem, mert jelenleg gyakorlatilag nincs olyan tömegesen gyártott fogyasztói router, amely amerikai üzemekben készülne. A piacon domináns márkák, mint a TP-Link vagy a Netgear jellemzően Tajvanon, Thaiföldön vagy Vietnámban állítják elő termékeiket, részben a korábbi amerikai-kínai kereskedelmi konfliktusok miatt átalakult beszállítói láncok következményeként.
A mostani intézkedés túlmutat a korábbi korlátozásokon is. Az Egyesült Államok már évekkel ezelőtt fellépett a kínai technológiai cégek ellen, többek között a Huawei és a ZTE berendezéseit is kizárta a hálózatokból. A routerekre vonatkozó új szabály azonban szélesebb körű, és az egész fogyasztói piacot érintheti.
A hatóság vezetője, Brendan Carr szerint a cél biztonságosabbá tenni az amerikai digitális infrastruktúrát, és megszüntetni azokat a kockázatokat, amelyek a globális ellátási láncokból fakadnak. A döntés ugyanakkor komoly átrendeződést indíthat el a piacon, hiszen a gyártóknak rövid időn belül kell alkalmazkodniuk egy radikálisan megváltozott környezethez, ahol a "Made in USA" felirat már nem csak marketingelőny, hanem az egyetlen belépő a piacra.
