Az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) nemzetközi szakmai szervezet még 1997-ben mutatta be a vezeték nélküli kommunikációs szabványát, amelynek hála ma emberek milliárdjai cuppanhatnak rá a légből kapott megabitekre, méghozzá jóval olcsóbban, mint a rivális mobilhálózati technológiákkal.
A Wi-Fi néven elterjedt megoldás kapcsán időről-időre felvetődik, hogy mégis mi alapján keresztelték el, a közkeletű tévhittel ellentétben ugyanis a szó nem a "Wireless Fidelity" rövidítése. Az internet népe nemrég ismét felkapta azt a régi interjút, amiből kiderül a csúf igazság, így most mi is megemlékezünk a témáról.
A Wi-Fi-t eredetileg IEEE 802.11b Direct Sequence-nek hívták, ám ez érthető módon nem feküdt volna túl jól a célközönségnél. A szabványt kezelő Wi-Fi Alliance alapító tagjai ezért egy profi tanácsadócéget kértek fel rá, hogy találjon valami jobb nevet a technológiának. Az egyik alapító, Phil Belanger a feljebb említett interjúban árulta el, hogy a feladatot az Interband kapta meg, akik végül 10 lehetőséggel álltak elő.
Ezek közül került ki a Hi-Fi-vel viccelődő "Wi-Fi", vagyis szó sincs rövidítésről, egyszerűen csak egy csapat marketinges úgy vélte, hogy jól hangzik a kifejezés. De akkor miért is gondolják sokan, hogy a szó a Wireless Fidelityt takarja? Belanger visszaemlékezése szerint néhány kollégája mindenképp meg akarta magyarázni a nevet, így megegyeztek, hogy a "The Standard for Wireless Fidelity" szlogennel fogják népszerűsíteni a szabványt.
"Ez hiba volt, csak összezavarta az embereket és felhígította a márkát. Az első évben ( 2000 körül) még ez a név szerepelt minden kommunikációnkban. Még mindig van egy sapkám és néhány golfpólóm ezzel a felirattal. Később, amikor a Wi-Fi egyre sikeresebbé vált, és néhány nagyobb vállalat marketing- és üzletembere is bekerült az igazgatótanácsba, a szövetség elhagyta a szlogent."
- emlékezett vissza az alapító 17 évvel ezelőtt a Boing Boing szerzőjével beszélgetve. A Wireless Fidelity szlogent tehát csak a Wi-Fi kezdeti éveiben használták, ám olyan mély nyomot hagyott a világban, hogy valamilyen szinten még ma is tartja magát. Ennek kapcsán beszédes a Wi-Fi magyar Wikipedia-oldalának vitalapja is, ahol az egyik szerkesztő már 2007-ben korrigálta a téves állítást.
A városi legendává kövesedett sztori mindenesetre remekül illusztrálja, hogy az emberiség a végsőkig képes kutatni a mögöttes tartalmat, még akkor is, ha nincs ilyen.
