Július 2-án hivatalosan is megnyitja új drezdai félvezetőgyárát az Infineon Technologies, amely nemcsak a német vállalat történetének legnagyobb egyedi beruházása, hanem az Európai Unió chipipari stratégiájának egyik első kézzelfogható sikere is lehet. Az ötmilliárd eurós projekt megvalósítását mintegy egymilliárd eurónyi támogatással segítette az EU Chips Act programja.
A Smart Power Fab névre keresztelt üzem három hónappal a tervezett határidő előtt kezdi meg működését. Az itt készülő félvezetők nem a mesterséges intelligencia-modelleket futtató processzorok lesznek, hanem azok a speciális teljesítményelektronikai chipek, amelyek az adatközpontok energiaellátását szabályozzák. Bár ezek jóval kisebb figyelmet kapnak, mint az Nvidia vagy más gyártók AI-gyorsítói, nélkülük a modern adatközpontok működése elképzelhetetlen lenne.
Az Infineon szerint az AI-forradalom hatalmas növekedést hozhat ezen a piacon. Alexander Gorski operatív igazgató szerint a jelenleg épülő, valamint a további tervezett, mesterséges intelligenciára alapozott adatközpontok energiaigénye 2030-ra megduplázódhat. A vállalat számításai alapján ezek az infrastruktúrák akkorra már annyi villamos energiát fogyaszthatnak, mint egész Németország.
A beruházás különösen fontos mérföldkő az Európai Unió számára. A Chips Act eredeti célja az volt, hogy Európa részesedése a globális félvezetőgyártásból 2030-ra 10 százalékról 20 százalékra emelkedjen. Ezt a célt ma már sok elemző túl ambiciózusnak tartja, ráadásul a program egyik zászlóshajójának szánt Intel-gyár építése tavaly végleg meghiúsult Magdeburgban. Az amerikai vállalat vezetése akkor az elégtelen piaci keresletre és a bizonytalan megtérülésre hivatkozott.
A brüsszeli döntéshozók időközben már egy továbbfejlesztett Chips Act 2.0 program előkészítésén dolgoznak, amely nagyobb mozgásteret adna az Európai Bizottságnak a stratégiai beruházások közvetlen támogatására, valamint válsághelyzetekben a félvezető-ellátási láncok koordinálására is.
Az Infineon új üzeme ráadásul szimbolikus helyszínen épült fel. Ugyanazon a drezdai technológiai campuson található, ahol a tajvani TSMC első európai gyára is helyet kapott, így a régió az európai chipgyártás egyik legfontosabb központjává válhat a következő években.
A Smart Power Fab 300 milliméteres vékony szilíciumlapkákkal dolgozik majd, és hagyományos szilícium mellett szilícium-karbid alapú chipeket is gyárt. Ez utóbbi technológia különösen fontos az elektromos autók, a megújuló energiatermelés és a nagy teljesítményű adatközpontok számára, mivel jelentősen javítja az energiahatékonyságot.
A vállalat eddig mintegy kétmilliárd eurót költött az üzem felépítésére, a fennmaradó hárommilliárd eurót pedig fokozatosan, a termelési kapacitások bővítésére fordítja majd. A gyár teljes kihasználtság mellett akár évi ötmilliárd eurós árbevételt is termelhet, bár az Infineon egyelőre nem közölt konkrét dátumot arra vonatkozóan, hogy mikor érheti el ezt a szintet.
A cég AI-adatközpontokhoz kapcsolódó üzletága már most rendkívül gyors növekedést mutat. A szegmens bevétele a 2024-es üzleti év 250 millió eurójáról idén több mint 700 millió euróra emelkedett, a vezetőség pedig arra számít, hogy 2027-re már elérheti a 2,5 milliárd eurót.
Nemrég újabb fontos partnerkapcsolatot is bejelentettek. Az Infineon a Siemens számára szállít majd CoolSiC MOSFET teljesítménymodulokat, amelyeket a vállalat nagy sebességű, félvezető-alapú megszakítóiban használnak. Ezek az eszközök akár ezerszer gyorsabban képesek megszakítani az áramellátást, mint a hagyományos elektromechanikus megoldások, ami egyre fontosabb szempont a nagy energiaigényű AI-adatközpontok esetében.
A piac egyelőre bizakodó. Az Infineon részvényeinek árfolyama az idei évben több mint duplájára emelkedett, és több nagy befektetési bank is jelentősen megemelte célárait. A befektetők egyre inkább felismerik, hogy az AI-iparág nyertesei között nemcsak a mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatok lehetnek ott, hanem azok is, amelyek az egész ökoszisztéma működéséhez szükséges infrastruktúrát biztosítják.
Az optimizmus mellett ugyanakkor továbbra is akadnak kérdőjelek. Az Infineon által emlegetett ötmilliárd eurós éves bevétel hosszú távú célkitűzés, amely a vártnak megfelelő kereslet növekedésétől függ. Emellett a vállalat bevételeinek jelentős része még mindig az autóiparból származik, így az AI-piac önmagában egyelőre nem határozza meg a működését. Az is nyitott kérdés maradt, hogy az Európai Unió képes lesz-e további hasonló léptékű beruházásokat Európába vonzani, miközben az Egyesült Államok változatlanul jelentős támogatásokkal ösztönzi saját félvezetőiparát.
A drezdai gyár megnyitása mindenesetre fontos jelzés lehet arra, hogy Európa még nem mondott le arról az ambíciójáról, hogy a globális chipipar meghatározó szereplőjévé váljon.
