Belső dokumentumok szerint a Meta kínai hirdetési üzletága 2024-ben több mint 18 milliárd dollár bevételt termelt, ami a vállalat globális forgalmának több mint egytizedét tette ki, annak ellenére, hogy Kínában tiltott a Meta közösségi médiaplatformjainak használata. A Reuters által megtekintett iratok azonban arra jutottak, hogy az ebből származó bevétel mintegy 19 százaléka - több mint 3 milliárd dollár - csalásokhoz, illegális szerencsejátékhoz, pornográfiához és más tiltott tartalmakhoz kapcsolódó hirdetésekből származott. A Meta belső becslése szerint világszerte az ilyen jellegű reklámok nagyjából egynegyede Kínából indult.
A négy év alatt keletkezett, eddig nem nyilvános dokumentumcsomag azt mutatja, hogy a vállalat tisztában volt a visszaélések mértékével, ugyanakkor vonakodott olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek veszélyeztethették volna üzleti érdekeit. A káros hirdetések áldozatai között tajvani vásárlók és észak-amerikai befektetők is szerepeltek. 2024 áprilisában Meta-alkalmazottak belső prezentációban figyelmeztettek: "jelentős beruházásra van szükség a növekvő károk csökkentéséhez".
Ennek nyomán a Meta 2024 második felében létrehozott egy, kifejezetten a Kínából érkező csalásokra fókuszáló csapatot, amely átmenetileg felére csökkentette a problémás hirdetések arányát. A dokumentumok szerint azonban Mark Zuckerberg vezérigazgató beavatkozása után a csapat munkáját felfüggesztették, majd feloszlatták, és több hatékonynak ítélt ellenintézkedést is félretettek. Egy külső tanácsadó később arra figyelmeztetett, hogy a Meta saját gyakorlata rendszerszintű visszaéléseket ösztönöz, amit az is alátámaszt, hogy 2025 közepére a tiltott hirdetések aránya ismét 16 százalékra emelkedett. Rob Leathern volt Facebook-vezető szerint ez súlyos fogyasztóvédelmi kudarcot jelez: "ezek a szintek egyszerűen nem védhetők".
