Az okosotthon sokak fantáziáját megmozgatja és ez nem véletlen: nemcsak új, hanem meglévő lakás esetében is rengeteg olyan dolog van, amit jobbá, szebbé, gyorsabbá vagy kényelmesebbé lehet tenni pár extra kütyü beszerzésével. Itt viszont rögtön jön is a kérdés, hogy milyen kütyükben érdemes gondolkodni - merthogy okoseszközökkel Dunát lehetne rekeszteni. És ahogyan az lenni szokott, az hogy milyen irányban indulsz el, nagy mértékben meghatározza a későbbi bővítési lehetőségeket, többek között azért, mert többféle szabvány él egymás mellett, és ezek egymással természetesen (tegyük hozzá, hogy alapesetben) nem kompatibilisek. A megfelelő választáson múlik tehát, hogy az okosotthon építése egy kellemes kaland lesz-e, vagy egy idegőrlő folyamat.
Okoskütyü vagy okosotthon?
Ma már rengeteg háztartási eszköz és elektronikai kütyü okos, fontos azonban tudni, hogy attól, hogy a robotporszívó, a klíma vagy a lámpa külön-külön csatlakozik az internetre és/vagy telefonról vezérelhető, a lakás még nem lesz okos. Okosotthonról akkor beszelhetünk, ha az eszközöket egy központi felületről tudod irányítani, működésüket pedig különféle szabályok szerint össze is hangolod. Csak egy nagyon egyszerű példa: éjszaka a mozgásérzékelő jelzésére gyenge fénnyel felkapcsol, és felkapcsolva marad 2 percig a lámpa, hogy könnyebben kibotorkálj a fürdőszobába.
Kész rendszerek vs. csináld magad
Valószínűleg nem lőjük le a poént azzal, ha már most eláruljuk, hogy ebben a cikkben főleg azoknak szolgálunk tanácsokkal, akik a csináld magad megoldásra szavaznak, mégsem mehetünk el teljesen a kész rendszerek mellett.
Még akkor sem, ha kész rendszert leginkább újépítésű lakások esetén érdemes választani, mivel ebben az esetben lehet egy átgondolt megoldást kialakítani úgy, hogy a sokszor elengedhetetlen vezetékek is a falba kerüljenek. Kicsit leegyszerűsítve, de ez úgy történik, hogy kiadod a feladatot, elmondod az elképzeléseidet, a kivitelező pedig megtervezi a rendszert, és be is építi azt a lakásba, létrehozza az automatizmusokat - te pedig csak beköltözöl, és máris minden működik.
A kész rendszerek előnye emellett a rendkívül magas rendelkezésre állás (stabilitás), a garantált hosszú távú terméktámogatás, valamint az, hogy profin összerakott kezelőfelületet is kapsz. Hátrányként jelentkezik viszont az, hogy ezek a rendszerek zárt kialakításukból adódóan merevebbek (ha a kezelőfelület profi, de nem az ízlésednek való, akkor sem tudsz változtatni rajta például, az esetlegesen hiányzó funkciók pótlása pedig, ha működik is, lassú folyamat), ráadásul később sokkal nehezebben vagy egyáltalán nem bővíthetők. Ha például később vásárolsz magadnak klímát, akkor kérdéses, hogy azt be tudod-e illeszteni a rendszerbe vagy sem. (Nyilván ilyenkor a klíma saját alkalmazása megmarad, ez viszont erodálja az okosotthon rendszer használhatóságát.)
Csináld magad
A többség részben fentiek miatt, részben pedig azért, mert eleve nem új lakást szeretne jobbá tenni az okoseszközökkel, hanem a meglévőt okosítaná, saját maga rakja össze a rendszert, darabonként. Ez praktikusan azt jelenti, hogy saját maga választja ki az okoseszközöket, és saját maga gondoskodik a vezérlésről is. Rengetegféle okoskütyü létezik ehhez:
- okoségő
- okoslámpa
- LED-szalag(vezérlő)
- okoskonnektor
- mozgásérzékelő
- biztonsági kamera
- nyitásérzékelő
- fali kapcsoló
- fogyasztásmérő
- távirányító
- vízszivárgás-érzékelő
- ventilátor
- légkondicionáló
- bojler
- hőszivattyú
- radiátorszelep
- hőmérő
- páratartalommérő
- relé
- redőnyvezérlő
- videós kapucsengő és a sort még folytathatnánk.
A kütyük kiválasztása mellett gondoskodni kell a vezérlés kialakításáról is, a gondok pedig igazán itt kezdődnek. Mégpedig azért, mert az okosotthon eszközök többféle szabvány szerint is kommunikálhatnak - és ahogyan az lenni szokott, a szabványok nem kompatibilisek egymással. A vezérlés is többféle lehet: egy gyártó hubja, a felhő vagy egy dedikált szerver a megfelelő adapterekkel mind elláthatja az irányítás feladatát. Lássuk, az okoskütyük milyen kommunikációs szabványokat kezelhetnek!
Bluetooth
A Bluetooth-t alighanem mindenki ismeri, többek között azért is, mert minden okostelefon támogatja. Az okoskütyüknél is találkozhatsz vele: okoségők, hőmérők és nyitásérzékelők például előszeretettel támogatják. Előnye az alacsony fogyasztás és az egyszerű párosítás - hátrányként jelentkezik viszont a korlátozott, 10 méter körüli hatótávolság és a pont-pont kapcsolat. Utóbbi azt jelenti, hogy a Bluetooth okoseszközök egymással nem beszélnek, valamennyi közvetlenül csatlakozik a központi egységre - ez pedig mutatja azt is, hogy valamilyen hubra is szükség van. Egy nagyobb lakás felszerelése csak és kizárólag Bluetooth eszközökkel nem működőképes ötlet, viszont kiegészítésként, meglévő rendszerhez minden további nélkül alkalmazhatók ezek a szenzorok (feltéve, hogy az általad használt központi egység is támogatja).
Zigbee
A Zigbee egy olyan protokoll, amit kifejezetten az okoseszközök számára fejlesztettek ki. A 2,4 GHz-es frekvenciát használja, tehát ugyanabban a tartományban működik, mint a Bluetooth és a Wi-Fi, de a gyakorlatban nem szokott probléma adódni akkor sem, ha egy lakásban mind a három szabvány egymás mellett létezik. További hasonlóság a Bluetooth-hoz képest, hogy a Zigbee is helyben működik, internetkapcsolat (és Wi-Fi) nélkül - viszont valamilyen központi egységre szükség van a szenzorok adatainak olvasásához és az okoskütyük irányításához. A Zigbee eszközök lehetnek elemesek és olyanok, amelyek 230 voltos hálózatról működnek - utóbbiak pedig nemcsak végpontként csatlakoznak, hanem router funkciót is ellátnak, azaz növelik a Zigbee hálózat lefedettségét. Az elemes okoseszközöknél az energiagazdálkodás nagyon jó, egy szett elemmel 6-24 hónapig működhet egy-egy termék. A legnagyobb eszközválaszték ehhez a protokollhoz tartozik, és általánosságban elmondható az is, hogy a kedvező árú eszközök közül rengeteg ezt a szabványt használja.
A Zigbee univerzális, gyártókon átívelő szabvány tehát az elvi lehetősége megvan annak, hogy több gyártó termékét használd ugyanabban a hálózatban. Viszont a gyártóknak lehetőségük van arra, hogy saját profilokat hozzanak létre, így a gyakorlatban a kompatibilitás sokszor nem érvényesül. A Philips Hue rendszer például Zigbee-s égők, konnektorok, kapcsolók és nyitásérzékelők köré épül, más gyártók termékei közül mégis jellemzően csak az égőket lehet párosítani a központi egységgel.
Z-Wave
A Zigbee-hez hasonlóan kifejezetten az okosotthon kütyükhöz tervezett szabvány, amelynek legnagyobb előnye, hogy az 1 GHz alatti frekvenciatartományban (Európában 868 MHz-en) működik. Ez amellett, hogy nagyobb lefedettséget biztosít lakáson belül, azért is jó, mert tökéletesen biztos, hogy nem jelentkezik interferencia más eszközökkel. A 230 Voltról működő eszközök ugyanúgy a router szerepét is betöltik, a kompatibilitás pedig a különböző gyártók termékei között is nagyon jó. Viszont a Z-Wave eszközök már önmagukban is drágák, emellett pedig központi egységet is vásárolnod kell. Emellett figyelni kell arra is, hogy ha külföldről rendelsz, akkor az eltérő frekvencia miatt kompatibilitási problémákba így is beleszaladhatsz.
Wi-Fi
A Wi-Fi-s okoseszközök jellemzően saját hub nélkül, a gyártó saját felhőszolgáltatásához kapcsolódva működnek és okostelefonról vezérelhetők - amelyen keresztül természetesen automatikus szabályok is beállíthatók. A Wi-Fi előnye a nagy sávszélesség - a biztonsági kamerák kivétel nélkül Wi-Fi-sek például -, valamint az, hogy a felhőalapú működésből adódóan a távoli hozzáférés élből garantált. Ez ugyanakkor kockázat is, hiszen az eszközök folyamatosan "kilátnak" az internetre, és ha a gyártó nem foltozza a biztonsági réseket, előbb-utóbb olyan lyukas lesz az otthoni hálózat, mint a szita. Éppen ezért a Wi-Fi-s eszközöket ajánlott a vendég vagy IoT alhálózatra költöztetni. Hátrány viszont a magas fogyasztás (főleg az elemes eszközöknél) és az, hogy internetkapcsolat nélkül ezek a kütyük alapesetben nem működnek. A Wi-Fi-s termékek egy részénél lehetőség van arra, hogy a gyári szoftvert lecseréld: az ESP8266 és ESP32 chippel szerelt eszközök az ESPHome vagy Tasmota firmware telepítését követően internet és felhő nélkül, helyi hálózaton keresztül működnek, ráadásul teljesen egyedileg programozhatók. Egy kétutas kapcsolóra például redőnyvezérlő szoftvert is írhatsz, ha van némi programozói vénád.
Matter + Thread
A protokollok körüli káoszt hivatott orvosolni a Matter, amely új szabványként mindenek feletti kompatibilitást ígért. A Matter egy IPv6 alapú, hálózatfüggetlen kommunikációs protokoll, amely az adatok továbbítását Thread vagy Wi-Fi hálózatra bízza; előbbi esetben szükség van egy Thread routerre is, amely hidat képez a Thread és a Wi-Fi hálózatok között. A Thread egy alacsony energiaigényű mesh hálózat, amelyben a hálózati eszközök szintén tudnak routerként is viselkedni. A Matter eszközök speciális tulajdonsága, hogy egynél több hálózathoz is tudod csatlakoztatni őket: ugyanazt a kütyüt egyszerre tudja kezelni a Google Home, az Amazon Alexa és az Apple Home rendszer például.
A Matter még mindig viszonylag friss, fejlődő szabvány - nagy lökést adhat viszont a terjedésének az, hogy az IKEA az év elejétől áttért rá a Zigbee-ről.
A legjobb hub a saját hub
Fentiekből már látható, hogy a Bluetooth, a Zigbee, a Z-Wave és a Matter esetében saját hubra is szükség van a vezérléshez, míg a Wi-Fi esetében az irányítást a felhő oldja meg, internetkapcsolaton keresztül. A központi egységet megveheted valamelyik gyártótól, de fel kell készülnöd arra, hogy egy központi egység szinte biztos, hogy nem fogja tudni minden igényedet kielégíteni. Már csak azért sem, mert az eltérő helyzetekben eltérő okoskütyük lehetnek optimálisak - szinte biztos, hogy előbb vagy utóbb minden okosháztartásban keveredni fognak a Bluetooth, Zigbee, Wi-Fi és Matter szabványt használó eszközök. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a légkondicionálók, hűtők, tévék szintén saját szabványt használnak, és más hubokhoz szinte sosem csatlakoztathatók. Valamint a kezelőfelület sem lesz túl rugalmas - amilyenre a gyártó megálmodta, úgy kell használnod.
Ez nem jelenti azt, hogy nincs lehetőség a különféle szabványú okoseszközök működésének összehangolására, azonban szükség lesz még egy eszközre; egy okosotthon szerverre, amely a csatlakozó eszközöket vagy saját adapterrel vagy az okosotthon kütyük saját hubján keresztül tudja vezérelni. Erre a legjobb alternatíva a teljesen ingyenes Home Assistant, amely elfut Raspberry Pi-n, NAS-on vagy bármilyen levetett régi konfiguráción, amiben legalább 4 GB RAM és 60 GB-os SSD található. Amolyan ernyőként minden, a házban található okoseszközt begyűjt maga alá, így olyan automatizmusokat is létrehozhatsz, amire egyébként nem lenne mód: a Bluetooth ablaknyitás-érzékelő jelzésére felkapcsolhat például a Wi-Fi-s lámpa az előszobában, ha a Zigbee fénymérő szenzor szerint sötét van.
A Home Assistant emellett arra is lehetőséget ad, hogy saját elrendezésű vezérlőpanelt hozz létre, amit akár telefonon akár egy falra rögzített tableten tudsz használni.
Tipikus hibák
Amire érdemes figyelni, ha okosotthon rendszert szeretnél összerakni.
- A helyi vezérlés legyen az elsődleges opció, mindig részesítsd előnyben, ha lehet. Így nem kell az internetkimaradás vagy a gyártói szerverek leállása miatt aggódnod. A Wi-Fi-s okoseszközöket mindig külön hálózatra csatlakoztasd.
- Ha kapcsoló mögé szeretnél okosrelét beépíteni akkor ellenőrizd, hogy a kapcsoló dobozában van-e nulla vezeték. Ha nincs, akkor legfeljebb pár modul jöhet szóba, ráadásul az alacsony fogyasztású LED-es égőkkel ezek sem biztos, hogy működnek - ilyenkor az egyetlen alternatíva az elemes jeladó.
- A villanykapcsolók kialakításakor érdemes olyan megoldást választani, amely akkor is biztosítja a lámpák kapcsolását, ha az okosotthon szerver leáll.
- A lámpákat, a fűtésvezérlést és a biztonsági rendszereket pedig érdemes független rendszerként üzemeltetni - természetesen be lehet ezeket is kötni a Home Assistantba, de ezek olyan kritikus fontosságú rendszerek, amelyeknél a hiba lehetőségét, amennyire csak lehet, ki kell küszöbölni. Az okosotthon rendszer így ezeken jelentéseket, értesítéseket küldhet, ne a konkrét vezérlési feladatot lássa el. (Így a lámpák mindig működnek, nem fordulhat elő túlfűtés és az sem, hogy a riasztó nem teszi a dolgát.
Összegzés
Az okosotthon építése ma már nem luxus, hanem egy bárki számára elérhető dolog, azonban ahhoz, hogy ne csalódás legyen a vége, ismerni kell a szabványokat és okosan kell tervezni. A kész rendszerek stabilitást és kényelmet adnak, de kevésbé rugalmasak, míg a csináld magad megoldások nagyobb szabadságot és bővíthetőséget kínálnak - cserébe több odafigyelést igényelnek.
