Hirdetés

Az immunrendszert vizsgáló kutatók kapták idén a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat



|

Arra voltak kíváncsiak, hogyan védi meg a test önmagát önmagától.

Hirdetés

Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kapták az idei élettani-orvosi Nobel-díjat, miután felfedezéseikkel megmutatták, hogyan tartja kordában magát az immunrendszerünk - vagyis miért nem támadja meg a test a saját sejtjeit. A három kutató munkája a perifériás immuntolerancia, azon belül is a regulációs T-sejtek működésének megértésében hozott áttörést, és alapjaiban írta újra azt, amit az immunrendszer önszabályozásáról gondoltunk.

Az emberi immunrendszer nap mint nap ezernyi betolakodóval szembesül, és közben folyamatosan döntenie kell: ki az ellenség, ki a barát. A hiba ára súlyos - egy rosszul célzott reakció autoimmun betegséget okozhat. Sakaguchi már 1995-ben azonosított egy új immunsejtet, amely az ilyen támadásoktól védi a szervezetet. Brunkow és Ramsdell 2001-ben egérkísérletek során mutatták ki, hogy egy Foxp3 nevű gén hibája okozza bizonyos állatoknál az autoimmun betegségek fokozott előfordulását.

Hirdetés

A Reuters beszámolója szerint a kapcsolatot végül Sakaguchi teremtette meg 2003-ban, amikor bebizonyította: a Foxp3 gén kulcsszerepet játszik az általa korábban leírt sejtek - vagyis a regulációs T-sejtek - fejlődésében. Ezek a sejtek ma már az immunológia egyik legfontosabb szereplői: a rendszer "őrjárataként" felügyelik a többi immunsejtet, és megakadályozzák, hogy a szervezet saját magára támadjon.

A felfedezés nemcsak az autoimmun betegségek jobb megértését tette lehetővé, hanem új irányt nyitott a daganatok és a szervátültetések kutatásában is. A regulációs T-sejtek működésének célzott befolyásolása ma az egyik legígéretesebb terület, és több, a három díjazott munkájára épülő terápiás fejlesztés már klinikai tesztelés alatt áll.

A díj jól illeszkedik az utóbbi évek trendjébe: a Nobel-bizottság ismét nem egy konkrét gyógymódot vagy eszközt díjazott, hanem egy olyan alapvető biológiai felismerést, amelyre a jövő gyógyítása épülhet. Tavaly a mikroRNS-t felfedező Victor Ambros és Gary Ruvkun, 2023-ban pedig Karikó Katalin és Drew Weissmann kapták meg a díjat az mRNS-alapú orvoslás megalapozásáért. Idén pedig azoké lett az elismerés, akik bebizonyították: az immunrendszer nemcsak harcolni, hanem önuralmat gyakorolni is tud.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.