Már kétszer is be szerette volna jelenteni az Nvidia, hogy elkészült saját, ARM-alapokra épülő központi chipjével, ám legutóbb, 2025-ben is el kellett halasztani egy évvel az N1/N1X kódnéven emlegetett SoC-t. Ez a dátum 2026 Q1-et jelentett és az utóbbi hetekben több, kétértelmű utalása is volt az Nvidiának arra, hogy a Computexen végre bemutatkozhat a sokak által várt chip.
Ez az N1/N1X központi egység a felhasználói PC-kbe készül, méghozzá alacsony fogyasztással és egészen jó számítási teljesítménnyel, Windows kompatibilitással. A szakértők már látatlanban is megszavazták az Nvidiának az Apple M-féle momentumot, ami - feltéve, hogy beigazolódik - komoly csapás lehet az Intel-AMD-Qualcomm trió számára. A Windows ARM-támogatása ráadásul mára nagyon jó, így szoftveres gondok sem állhatnak az útba.
Az előzetes pletykák szerint az Nvidia SoC-je 20-magos (2x10-es blokkban), amihez egy RTX 5070-felépítésű, 6144 CUDA maggal szerelt GPU is kapcsolódik a lapkán belül (persze alacsonyabb órajelekkel). Nos, a Computex 2026 nulladik napján végre hivatalosan is bemutatkozhatott az Nvidia RTX Spark, a cég első konzumer processzora, amelyre természetesen azonnal le is csapott szinte minden PC-gyártó.
Jensen Huang a Windows XP-ig nyúlt vissza, és úgy vezette fel az új CPU-t, hogy a Microsoftnak és az Nvidiának 33 évébe telt, hogy elkészítse a következő generációs PC-t: ez lett az RTX Spark.
A laptopok, munkaállomások és asztali PC-k reformjának kiáltotta ki az Nvidia az RTX Spark megjelenését, amit arra épít, hogy nem csupán az ismert kotta szerint játszott az Nvidia, hanem a sajátja szerint - vagyis fókuszba került az AI agentek helyi futtatása hardveres gyorsítással.
Az Nvidia RTX Spark két részből épül fel. Az egyik egy 6144 CUDA magot tartalmazó GPU-egység, amely egyben az AI hardveres gyorsításáért is felel. A másik modul egy 20-magos CPU, amit a MediaTekkel közösen fejlesztett az Nvidia. Ezekhez kapcsolódik 128 GB-nyi RAM, amely bőségesen elegendő akár gaminghez, akár AI agentek futtatásához is. A DRAM egységesített, vagyis a GPU/NPU és a CPU is azonosan fér hozzá, mégpedig NVLink C2C kapcsolaton keresztül, akár 600 GB/s sávszélességgel.
Az RTX Spark minden Nvidia szabványt támogat, így a CUDA és TensorRT mellett a ray tracinget, DX-et, DLSS-t, Reflexet, G-Syncet és NVFP4-et is (amúgy az FP4 AI-teljesítménye 1 Petaflops).
A gépek tervezett árairól még nincsen hírünk, de az összes PC-gyártó felsorakozott az Nvidia RTX Spark mögött, így hamarosan ezt is sikerül kiderítenünk. A Computex 2026 ideje alatt közelebbről is megmutatjuk majd nektek ezeket a gépeket, és hamarosan tesztünkből az is kiderülhet, hogy igazat beszélt-e Jensen, amikor azt mondta, ezzel forradalmasítja a PC-k világát. Mindenesetre az Nvidia nagyon magabiztos, 2030-ig már az útitervük is megvan.
