Napjainkban egyre több hamis vagy manipulált kapacitású SSD, HDD és pendrive bukkan fel az online piactereken. Ezek a meghajtók gyakran azt állítják magukról, hogy jóval nagyobb tárhelyűek és gyorsabbak, mint a valóságban. A gyanútlan vásárló óriási kapacitást vásárol látszólag olcsón, de a valóságban csak a hirdetett méret töredékét kapja. Ráadásul a számítógép operációs rendszere (Linux, MacOS és Windows egyaránt) is bedőlhet ennek a csalásnak - a meghajtó firmware-jét úgy programozták, hogy a teljes (kamu) kapacitást jelentse az OS felé, és csendben eldobja az adatokat, amint a valós tárterület megtelik.Napjainkban egyre több hamis vagy manipulált kapacitású SSD, HDD és pendrive bukkan fel az online piactereken.
Ezek a meghajtók gyakran azt állítják magukról, hogy jóval nagyobb tárhelyűek és gyorsabbak, mint a valóságban. A gyanútlan vásárló óriási kapacitást vásárol látszólag olcsón, de a valóságban csak a hirdetett méret töredékét kapja. Ráadásul a számítógép operációs rendszere (Linux, MacOS és Windows egyaránt) is bedőlhet ennek a csalásnak - a meghajtó firmware-jét úgy programozták, hogy a teljes (kamu) kapacitást jelentse az OS felé, és csendben eldobja az adatokat, amint a valós tárterület megtelik.
Ez nem csupán anyagi kár: az elveszett adatok gyakran pótolhatatlanok. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan ismerheted fel a hamis SSD-ket, HDD-ket és USB flash meghajtókat, mire figyelj vásárláskor és utána, valamint milyen eszközökkel tesztelheted le egy adott meghajtó valódiságát. Külön kitérünk a ValiDrive nevű segédprogramra is, amely gyors kapacitásellenőrzést tesz lehetővé.
Vásárlás előtti gyanús jelek
Az első lépés mindig a meghajtó pontos azonosítása legyen. Nézz utána a modellnek és a gyártónak: létezik-e egyáltalán ilyen típusú eszköz a hivatalos kínálatban, és ha igen, milyen specifikációkkal? A hamisítók gyakran létező márkák nevét vagy dizájnját másolják, de apró eltérések árulkodóak lehetnek. Például megtévesztő lehet egy "Kingstone" felirat "Kingston" helyett, vagy egy olyan típusjelzés, amit a valódi gyártó sosem adott ki. Érdemes felkeresned a gyártó hivatalos weboldalát, és ellenőrizni, hogy kapható volt-e az adott pendrive/SSD a jelzett kapacitással. A hamisítványoknál gyakori, hogy nagyobb kapacitást tüntetnek fel, mint amiben a valódi termék valaha készült - például egy hamis A-Data pendrive hirdetés esetében 256 GB-os címkét használtak a csalók, holott a gyártó maximum 32 GB-osat gyártott ebből a típusból.
Ugyanez igaz SSD-kre is: pár éve bukkantak fel az online piactereken Samsung 980 Pro SSD-nek álcázott meghajtók, melyek ránézésre hitelesnek tűntek (címke, firmware-verzió, minden stimmelni látszott), de a dél-koreai gyártó saját szoftvere (Magician) azonnal leleplezte őket: nem ismerte el eredetiként, és megtagadta a kezelésüket. Kiderült, hogy a hamis 980 Pro belsejében teljesen más, minden téren gyengébb vezérlő és NAND-chip volt, mint amit a Samsung valaha használt (egy olcsóbb Maxio vezérlő kínai YMTC memóriával).
Csomagolás és márkajegyek vizsgálata
Már a kicsomagolás és a külsőségek vizsgálata során sok gyanús jel felfedezhető. Az eredeti gyártók általában igényes, lezárt csomagolást használnak, olykor egyedi sorozatszámokkal ellátva. Ha a kapott pendrive csupán egy egyszerű, könnyen nyitható műanyag tokban vagy kartondobozban van, az intő jel lehet. Figyelj a logók és feliratok minőségére: homályos nyomtatás, elírások, a kapacitás furcsa feltüntetése (például kézzel rányomtatott vagy utólag ráragasztott címke) mind a hamis termék ismertetőjegyei. Ismert márkák esetén (pl. Kingston) elvárható, hogy a csomagoláson és sokszor magán a meghajtón vagy az USB-csatlakozón is szerepeljen a sorozatszám vagy gyári szám, aminek hiánya úgyszintén gyanús lehet.
Egy másik gyakori trükk, hogy a hamisítók megtévesztésig hasonló kinézetű eszközt készítenek: például a hamis "Kingston DataTraveler" pendrive-ok sokszor nagyon hasonlítanak a valódihoz, de anyagminőségük silányabb, vagy a méretarányok kissé eltérnek. A fizikai méret és súly is árulkodó lehet bizonyos esetekben: amikor megjelentek az első valódi 1 TB-os pendrive-ok, azok meglehetősen nagy méretűek voltak (több memórialapka is volt bennük, súlyra sem voltak pehelykönnyűek). Különösen igaz ez a különféle hardveres adattitkosítást és extra fizikai védelmet kínáló típusokra: ha valaki ilyen pendrive-ot kínál, ami alig nagyobb egy átlagos 16 GB-os kulcsnál, és szinte semmi súlya, ott joggal gyanakodhatsz csalásra. Összességében legyél gyanakvó, alkalmazd a zéró bizalom elvét: a csomagolás profi minősége, a rajta lévő információk hitelessége és a termék fizikai jellemzői sokat elárulnak.
A leleplező sebességteszt
hamis meghajtók leleplezésének egyik legkézenfekvőbb módja a teljesítményük tesztelése. Az ilyen eszközök gyakran nem hozzák az ígért sebességet, mert olcsó, lassú memóriát vagy régi interfészt tartalmaznak. Például előfordult, hogy "USB 3.0-s külső SSD-ként" árult meghajtó belsejében valójában USB 2.0-s kártyaolvasóra kötött microSD-kártya volt - nem csoda, hogy a sebessége 100 MB/s olvasásnál és pár tíz MB/s írásnál tetőzött. Ilyen tempó egy valódi NVMe SSD-nél vagy akár egy átlagos USB 3.0-s pendrive-nál elfogadhatatlanul alacsony.Futtass szintetikus benchmarkokat, mint a CrystalDiskMark vagy az ATTO Disk Benchmark, és hasonlítsd össze az eredményeket a gyártó által megadott értékekkel. Ha egy állítólagos USB 3.2-es pendrive csak USB 2.0-s sebességet produkál (kb. 20-40 MB/s), vagy egy NVMe SSD-nek hirdetett meghajtó a kategória elvárható szintjének csak a felét-harmadát tudja, az intő jel.
Emellett egy valós fájlmásolási teszt is hasznos: próbálj meg egy nagyobb (pl. több tíz gigabájtos) fájlt másolni rá, és figyeld meg az írási sebesség alakulását. A hamis pendrive-ok gyakran az elején viszonylag gyorsan indulnak (a gyorsítótár vagy a kezdeti, valódi kapacitás erejéig), majd drasztikusan belassulnak, esetleg hibát jeleznek, amint a valódi memória betelik. Ne feledd, hogy önmagában a lassúság nem bizonyíték a hamisságra - lehet egy eszköz egyszerűen gyengébb minőségű, de valós kapacitású. Viszont a sebességteszt jó előszűrés: ha messze elmarad a várttól, érdemes további vizsgálatokat végezni.
Tipikus hamisítási taktikák és gyanús jelek
Ahogy eddig olvashattad, számos árulkodó jel utalhat arra, hogy egy pendrive vagy SSD hamisítvány. Összefoglalva az eddigieket és további tipikus trükköket, az alábbiakra figyelj oda:
Gyanúsan alacsony ár: Ha egy ismeretlen márkájú (vagy akár márkásnak látszó) meghajtót a piaci ár töredékéért kínálnak, különösen extrém nagy kapacitással, az szinte biztos, hogy átverés. Például bőséggel jelennek meg hirdetések "16 TB-os" külső SSD-re 30 000 forintért, amelyek mind hamis termékek - valójában 64 GB-os microSD-kártyát rejtettek a tokba USB-adapterrel. Tartsd észben az örök érvényű szabályt: ha túl szép, hogy igaz legyen, akkor az nem az.
Ismeretlen vagy gyanús eladó: Online piactereken (eBay, Aliexpress, Amazon, eMag) sok csaló kínál hamis adattárolókat. Ha az eladó új, ismeretlen, vagy Kínából szállít közvetlenül gyanúsan olcsó terméket, légy óvatos. Még az "Amazon által teljesítve" sem garancia: sajnos előfordul, hogy hamis termékek keverednek a logisztikai láncba. Olvasd el a vásárlói véleményeket, de kritikusan: sok csaló az ún. "review hijacking" módszerrel más termékek pozitív értékeléseit társítja a hamis eszközhöz. Ha a vélemények nem a termékről szólnak (pl. pendrive-hirdetés alatt telefontöltőkről áradoznak), az biztos intő jel.
Túlméretezett kapacitásjelölés és szabványok figyelmen kívül hagyása: Például SD-kártyáknál alapvető szabvány, hogy az SDHC kártyák legfeljebb 32 GB-osak, efölött SDXC besorolásúak. Ha egy kártyára 128 GB SDHC-t írtak, az nyilvánvaló átverés. Ugyanígy, USB pendrive-oknál is gyanús lehet, ha régi, USB 2.0-s csatlakozón "1 TB" kapacitást hirdetnek - technikailag megoldható, de nem jellemző a párosítás, főleg nem olcsón.
Szokatlan fizikai megoldások: A hamisítók kreativitása határtalan. Találtak már olyan "külső merevlemezt", amely egy 128 MB-os pendrive és két fémanya (súlynak) kombinációja volt. Olyan "M.2 NVMe SSD-t" is árultak, amely belül két microSD-kártyát és egy ősi, USB 2.0-s vezérlőt rejtett. Ha van lehetőséged biztonságosan belenézni a készülékbe (pl. garanciavesztés nem gond), a belső felépítés sokszor leleplezi a csalást. Természetesen ezt csak végső esetben tedd, óvatosan és kellő műszaki ismeretek mellett.
Megbízható forrásból vásárlás: Bár nem intő "jel", cserébe a legjobb megelőzés. Kerüld a gyanús webáruházakat és aukciókat drága, nagy kapacitású memóriatermékeknél. Válassz ismert gyártót, hivatalos viszonteladót. Ha mégis online piactérről rendelsz, ellenőrizd a visszaküldési garanciát, és azonnal tesztelj a termék átvétele után.
ValiDrive - gyors kapacitásteszt lépésről lépésre
Az elméleti tanácsadást kövesse egy kis gyakorlat: a ValiDrive segédprogram az egyik leghatékonyabb eszköz a hamis pendrive-ok és külső SSD-k/HDD-k kiszűrésére. Az alkalmazás ugyan kifejezetten haladó felhasználóknak készült, de kezelése egyszerű, és pár perc alatt biztos választ ad a meghajtó hitelességére vonatkozóan.
Letöltés: A ValiDrive-ot ingyenesen letöltheted innen. A program mindössze 100 KB, csupán egyetlen .exe fájlból áll.
Telepítés: A ValiDrive ún. "portable" alkalmazás, ezért nincs hagyományos telepítési folyamat. Csak indítsd el a letöltött ValiDrive.exe programot. Windows 10/11 rendszeren előfordulhat, hogy a SmartScreen figyelmeztet az ismeretlen fejlesztő/kiadó miatt, de a GRC jól ismert biztonsági cég - engedélyezheted a futtatást.
Futtatás és a meghajtó kiválasztása: A főablakban láthatod a csatlakoztatott USB-meghajtók listáját. Elképzelhető, hogy a program a vizsgálni kívánt meghajtó leválasztására és csatlakoztatására kér. Bátran tedd meg, amint újra a gépre dugod a külső tárat, máris felismeri az eszközt. Ha több meghajtót látsz, válaszd ki a tesztelendőt a listából (győződj meg róla, hogy a megfelelő eszközt jelölted ki, mert a teszt adatvesztéssel járhat az adott meghajtón). Ha a meghajtó használatban van, zárd be az esetleges fájlablakokat, hogy a ValiDrive hozzáférhessen a teljes tárhelyhez.
Teszt indítása: A ValiDrive kezelőfelülete abszolút minimalista. Innentől nincs sok teendőd, a program automatikusan 576 szegmensre osztja a meghajtót, és máris indítható a teszt. A folyamat pár másodperctől néhány percig tarthat, függően a meghajtó méretétől és sebességétől. Az alkalmazás véletlenszerű adatmintákat ír a meghajtó különböző pontjaira, majd azonnal visszaolvassa azokat.
Eredmények megtekintése: A teszt végén a program egy grafikus térképet jelenít meg a meghajtó szektorairól, színkódokkal jelölve a sikeres és sikertelen írási/olvasási műveleteket. Ideális esetben a térkép zöld vagy kék (a program színsémájától függően) blokkokat jelenít meg: ez azt jelenti, hogy minden vizsgált régióban sikerült adatot tárolni és visszaolvasni. Ha viszont piros (illetve a monokróm nézetben üres/fehér) pontokat látsz, az arra utal, hogy azokon a területeken nincs valódi háttértár. A grafikus megjelenítés mellett a ValiDrive szöveges értékelést is készít. Ebben számos hasznos információ szerepel, például:
- Declared drive size - a meghajtó által jelentett névleges méret (pl. 2 000 GB).
- Validated drive size - a ValiDrive által valóban érvényesnek talált kapacitás. Ha a két érték eltér, akkor a meghajtó csaló módon túlméretezi magát. Például lehet, hogy csak 62 GB-ot sikerült validálni egy "2 TB-os" eszközön.
- Hub/Drive vendor, product - a kiolvasott USB-azonosítók (hivatalos gyártói adatok, amik segítenek a validációban).
- Serial number - a meghajtó egyedi sorozatszáma (ha van). Hamis eszközöknél gyakran hiányzik, vagy gyanús számsorozat (pl. nullák, 1-9 számsorozat stb.)
- Read/Write performance statisztikák - a program 1 152 minta olvasása és írása alapján statisztikát ad a leggyorsabb, leglassabb, átlagos és medián műveleti időkről. Ebből következtethetsz a meghajtó sebességére és annak egyenletességére. Például egy nagyon olcsó flash drive-nál drasztikusan lassabbak lehetnek az írási műveletek, és nagy szórást mutathatnak, míg egy minőségi meghajtó viszonylag konzisztensen teljesít. Ezek a részletek inkább teljesítmény- és megbízhatósági szempontból érdekesek, mintsem a hamis kapacitás lebuktatásához - utóbbinál a fő mutató a validated size paraméter.
Eredmények értelmezése: Ha a program jelentése szerint a Validated size megegyezik a Declared size-zal, és nem talált hibát, akkor a meghajtó valódi, és használható a teljes kapacitásán. Ilyenkor a térkép is mindenhol sikeres írásról tanúskodik. Amennyiben viszont a validált méret jóval kisebb - kiderül, hogy csak 8, 16 vagy 64 GB-ot fogad be gond nélkül az eszköz -, akkor a meghajtó hamisítvány, hiába állította magáról, hogy pl. 1 TB-os.
Ilyenkor a ValiDrive térképén a felső tartományokban piros, üres blokkok jelennek meg, jelezve a hiányzó tárterületet. A teszt során esetleg felbukkanó olvasási/írási hibák is lebuktatják a csalást. Az alkalmazás előnye, hogy ezt a folyamatot nagyon gyorsan végzi el a teljes meghajtóra kiterjedően, így pár perc alatt kiderül az igazság még többterabájtosnak hazudott eszközöknél is.
Légy résen!
A hamis SSD-k és pendrive-ok felismerése eleinte kihívásnak tűnhet, de a fenti módszerekkel és egy kis körültekintéssel a legtöbb csaló eszköz lebuktatható. Vásárlás előtt figyelj a gyanús jelekre (túl alacsony ár, ismeretlen eladó, márkátlan termék túl nagy kapacitással), vásárlás után pedig ne habozz letesztelni az eszközt az ismert tesztprogramokkal és a ValiDrive-val.Végső soron a cél az, hogy adataid biztonságban legyenek, ezért mindig érdemes biztosra menni a háttértárak terén, és nem elsősorban a spórolásra fókuszálni. Ha kiderül, hogy átverés áldozata lettél, azonnal jelezd az eladó félnek, illetve oszd meg tapasztalataidat a témában releváns közösségekben (pl. fórumokon), hogy mások ne essenek ugyanabba a csapdába.
