A közel hárommilliárd eurós büntetés árnyékában a Google most egy új, terjedelmes javaslatcsomaggal próbálja meggyőzni az Európai Bizottságot arról, hogy a hirdetési üzletágát nem szükséges feldarabolni. A szeptemberben kiszabott, 2,95 milliárd eurós bírság szerint a vállalat éveken át olyan előnyöket épített saját magának az online reklámpiacon, amelyek ellehetetlenítették a rivális szolgáltatásokat és szűkítették a kiadók mozgásterét. A Google ugyan elfogadta a büntetést, de továbbra is vitatja a Bizottság értékelését, és most azt ígéri, változtat ugyan, de a struktúrájához nem nyúl.
A cég friss ajánlata elsősorban arra épít, hogy a kiadók nagyobb autonómiát kapjanak: külön minimálárakat határozhatnak meg különböző hirdetők számára az Ad Managerben, és a Google eszközei a korábbinál jobban együttműködnek majd a konkurens rendszerekkel. A vállalat szerint ez elegendő ahhoz, hogy a hirdetők és a kiadók szabadabban válasszanak a piacon, anélkül hogy a Google működésébe durván be kellene avatkozni.
A keresőóriás közben azt hangsúlyozza, hogy egy kényszerű szétszedés a lehető legrosszabb forgatókönyv lenne. A cég állítása szerint több ezer európai kiadó és hirdető függ azoktól a rendszerektől, amelyeket most épp a Bizottság vizsgál, és a hirtelen átrendezés egyaránt ártana a szolgáltatóknak és a piacnak. Brüsszel viszont korábban egyértelművé tette, hogy az olyan összeférhetetlenségek, mint amelyekkel most a Google-t vádolják, gyakran csak szerkezeti beavatkozással szüntethetők meg. A testület így egyelőre csak mérlegeli, hogy az engedmények tényleg megszüntetnék-e a vállalat saját szolgáltatásai felé mutató preferenciáit.
A helyzet ráadásul túlmutat Európán: az Egyesült Államokban nemrég hasonló ítélet született, miután egy szövetségi bíró kimondta, hogy a Google anyavállalata megsértette az amerikai versenyjogi szabályokat a hirdetési piac működése miatt. Ez azért különösen kritikus, mert ha a Google valóban visszavesz a kontrollból, az alapjaiban formálhatja át az árképzést, a licitrendszereket és a szolgáltatások közötti együttműködést az európai reklámpiacon. Ha viszont az EU végül mégis a drasztikusabb, szerkezeti átalakítást követeli meg, az precedenst teremtve elvezethet a globális hirdetéstechnológiai szabályozás új korszakához.
