A James Webb űrteleszkóp újabb olyan megfigyelést végzett, amely alapjaiban bővíti az univerzum korai időszakáról alkotott képünket - számolt be róla a 24.hu. A műszernek sikerült rögzítenie egy szupernóva fényét, amely körülbelül 13 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, alig 730 millió évvel az ősrobbanás után, vagyis az eddigi legkorábbi ilyen eseményként vonult be a csillagászat történetébe.
A robbanást egy rendkívül erős gammakitörés kísérte, ami arra utal, hogy egy hatalmas tömegű csillag pusztult el, és jó eséllyel egy csillagtömegű fekete lyuk is megszületett az esemény során. Az univerzum első egymilliárd évéből származó gammakitörések eleve rendkívül ritkák, az elmúlt fél évszázadban mindössze néhányat sikerült megfigyelni, így ez az észlelés kiemelkedő jelentőségű.
A történet március közepén indult, amikor a francia-kínai SVOM műhold egy távoli gammasugár-kitörést azonosított a mélyűrből. Nem sokkal később a NASA Neil Gehrels Swift Obszervatóriuma röntgentartományban is rögzítette ugyanazt az eseményt, ami lehetővé tette a pontos égi pozíció meghatározását. A chilei Very Large Telescope mérései végül megerősítették, hogy az utófény vöröseltolódása rendkívül magas, 7,3-as értéket mutat, ami azt jelzi, hogy az általunk látott fény közel 13 milliárd évet utazott, mire elérte a Földet.
A tér tágulása miatt az esemény lefolyása is szokatlannak tűnt. A szupernóva fényessége nem napok vagy hetek alatt érte el a csúcspontját, hanem több mint három hónappal később, ami jól mutatja, milyen mértékben torzul az idő érzékelése ilyen extrém távolságoknál. A James Webb július elején, közeli infravörös kamerájával tudta először egyértelműen kimutatni a gammakitörést kísérő szupernóva fényét, sőt még az eseménynek otthont adó galaxist is sikerült azonosítania.
A felfedezés minden szempontból rekordot döntött. Ez lett a valaha megfigyelt legtávolabbi szupernóva, és egyben azon kevés gammakitörések egyike, amelyek az univerzum első egymilliárd évéből származnak. Korábban a James Webb által látott legidősebb szupernóva jóval később, körülbelül 1,8 milliárd évvel az ősrobbanás után robbant fel, így az új megfigyelés óriási ugrást jelent a kozmikus múlt feltérképezésében.
