Az amerikai kormány hivatalosan is belépett az Intel részvényesei közé, miután 10 százalékos tulajdonrészt szerzett a chipgyártóban. A bejelentés szerint az Egyesült Államok összesen 8,9 milliárd dollárt fektet az egyre nehezebb helyzetben lavírozó vállalatba, ám a történet árnyaltabb, mint amilyennek elsőre hangzik: a pénz döntő hányada ugyanis olyan támogatás, amit az Intelnek a CHIPS Act keretében eddig is járt volna, csak most átváltják tulajdonra.
A részletek szerint a 8,9 milliárdból 5,7 milliárd dollár a Biden-adminisztráció iparfejlesztési programjából fennmaradt támogatási összeg, amelyhez 3,2 milliárdot csaptak hozzá a Secure Enclave kezdeményezésből. Maga az Intel a közleményében úgy fogalmazott, hogy a kormány befektetése "passzív tulajdonosi szerep", ami nem jár igazgatósági székkel, döntési jogokkal vagy belső információkhoz való hozzáféréssel. Lip-Bu Tan vezérigazgató mindenesetre háláját fejezte ki a Fehér Ház bizalmáért, és azt ígérte, hogy a partnerség elősegíti az amerikai technológiai és gyártási fölény megerősítését.
A tranzakciót Donald Trump erősítette meg egy sajtótájékoztatón, még a hivatalos bejelentés előtt. Az elnök, aki korábban nyíltan lemondásra szólította fel Tant kínai kapcsolatai miatt, most úgy állította be az ügyletet, mint ami lehetőséget teremtett a menedzser számára, hogy megtarthassa a pozícióját. "Azt mondtam neki, jó lenne, ha az Egyesült Államok lenne a partnere" - fogalmazott Trump, aki szerint az Intelnek ez "nagyszerű üzlet". Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a cég már 2,2 milliárd dollárt le is hívott a CHIPS Act korábbi kifizetéseiből.
Az időzítés sem mellékes: néhány nappal a SoftBank kétmilliárdos amerikai bővítési befektetési ígérete után került sor a hivatalos bejelentésre, vagyis a globális tőke újra az Egyesült Államokban épít gyártási kapacitást. A Trump-adminisztráció eközben láthatóan egyre inkább közvetlen üzleti partnerként lép fel a félvezetőiparban. Lapértesülések szerint az Nvidia és az AMD is kormányzati nyomás alá került, miszerint a Kínába irányuló eladásaikból 15 százalékot be kellene csatornázniuk az államkasszába.
Scott Bessent pénzügyminiszter a héten már előre megpendítette a CNBC-nek, hogy a kormányzati támogatások részvényre konvertálása reális opció lehet, mondván: ez a lépés stabilizálná a chipgyártást az Egyesült Államokban. Trump pedig a pénteki sajtótájékoztatón egyértelművé tette, hogy nem egyszeri akcióról van szó, hanem új üzleti modellről: "Fogok még ilyeneket kötni" - jelentette ki, vagyis Washington és a Szilícium-völgy frigye aligha zárul az Intel tízszázalékos pakkjával. A piac jól fogadta a megállapodás hírét, a bejelentést követően ugyanis közel 6 százalékot drágultak az Intel részvényei.
