Megjelenésük után pár évvel egyszerűen letarolták a piacot a TWS, vagyis True Wireless Stereo fülhallgatók. Akinek ez nem sokat mond, úgy már biztosan fel fogja ismerni, hogy vezeték nélküli füldugók/fülhallgatók, vagy "agybadugós fülesek". Az apró füldugókba ma már képesek belezsúfolni akár 3 mikrofont, összetett, komplex drivert, akkumulátort, BT rádiós egységet és még feldolgozó chipet is.
A mérnöki bravúr és az évről évre egyre jobb hangzás és egyre több kényelmi funkció ellenére azonban még mindig viszonylag sokan vannak, akik ki nem állhatják, hogy be van dugaszolva a fülük, és ha még az aktív zajelnyomást is bekapcsolják, teljesen elszigetelődnek a külvilágtól. Szintén gyakori kifogás főleg melegebb időben, hogy a bedugaszolt fül hamar kellemetlenné válik, gondot jelent az izzadás és a fül szellőzését is blokkolja a két apró dugasz.
Erre találták ki a gyártók az open-ear earbuds, vagyis nyitott felépítésű TWS füleseket, aminek az egyik változata a klipsz-szerű fülhallgató. Itt nem a hallójáratba, a fül belsejébe kapaszkodik a füldugó, hanem a fülcimpára csipeszelődik rá. Az előnyök egyértelműek: a hallójárat nincsen eldugaszolva, végig szabadon szellőzhet, a füldugók nem nyomják a fül belsejét, így hosszabb távon is kényelmes a viselet és a kültéri hangokat, zajokat is jobban lehet hallani a megfelelő hangerejű zene mellett.
Azért hátrányokkal is kell számolni. Ilyen a gyengébb, mélyhangoktól mentes hangzás, a hangszivárgás kifelé (a melletted állók is jól hallják, amit hallgatsz, és hát az eltérő méretű fülcimpák miatt nehéz univerzális méretű, mindenkinek kényelmes formát kitalálni, ami nem nyom, de nem is mozdul el egykönnyen. A Huawei második generációs FreeClipje arra vállalkozik, hogy mindezen hátrányokat kiküszöböli, miközben a jó tulajdonságok listáját hasznos extrákkal bővíti. Kipróbáltuk, milyen az élet a felsőkategóriás FreeClip 2-vel.
Hasonló, de mégis más
A Huawei FreeClip 2 az alapvető formát, kialakítást nem reformálja meg: maradt a C-alak, a két részre szedett egység, ám szinte minden mást újragondolt az első generációs FreeCliphez képest a gyártó. Kezdjük mindjárt a tokkal, ami szögletesebb és kisebb is lett, 5x5x2,5 cm-es. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a két C-alakú füldugó pántja egymáson átlapolódik odabent, ami logikus elrendezés, emellett nem gátolja a kivételt és a berakást.
A FreeClip 2 többféle, összesen négyféle színben választható, a fehér és fekete alapszínek melletti kék és rózsaarany extrája pedig a speciálisan textúrázott tok, ami kellemes tapintású, kicsit olyan, mint a farmeranyag (de persze műanyagból).
A füldugó két részből áll, amiket egy C-alakú, folyékony-szilikon formamemóriás nyak köt össze egymással. Ez leírva is furán hangzik, de az igazán fontos ebből az, hogy bőrbarát és megtartja a formáját, nem kell attól tartani, hogy elenged és kiesik a füledből.
A fülkagyló belsejébe illeszkedik (de nem a hallójáratba) a hangzásért felelős egység. Ebben 10,8 mm átmérőjű, dupla membrános driver rejtőzik, valamint oldalanként három mikrofon, amelyek közül az egyik csontmikrofon. A másik egységben a rádiós modul, az NPU és a 60 mAh-s akkumulátor található. Ez laposabb, egy nagyon szabályos bab formáját kapta, a külső felülete pedig érintésérzékeny. Egy füldugó teljes tömege mindössze 5,1 gramm, ami nagyon könnyű, ráadásul ez sem az üzemidőre, sem pedig a strapabíróságra nincsen rossz hatással. Egy feltöltéssel akár 9 óra zenehallgatás is elérhető, ha pedig tokba is behelyezed néha, akkor a teljes használati idő a 38 órát is elérheti.
IP57-besorolást is kapott a FreeClip 2 (a füldugók, a tok nem!), vagyis por- és vízálló, nem kezdi ki az izzadtság, az eső és a por sem. Természetesen a gyorstöltésre is gondoltak a tervezők, 10 perces tokba helyezéssel 3 óra zenehallgatást nyersz. A tokot amúgy Type-C-n keresztül töltheted fel maximum 7,5 Wattal, de a vezeték nélküli töltés is támogatott, igaz, itt a tempó igen szerény, mindössze 3 Watt.
Teljes lemerülés esetén a gyári adatok szerint 1 óra alatt lehet teletölteni a tokot és a fülest. Ha ugyanezt vezeték nélkül kísérled meg, 2,5 órával számolhatsz. Szintén számolnod kell azzal, hogy a 9 óra csak zenelejátszás és mérsékelt hangerő mellett érhető el, ha vegyes használatot nézel némi telefonhívással, nagyobb hangerővel, akkor 20-30%-kal szerényebb az üzemidő. A dobozban egyéb kiegészítőkre ne számíts: gumiharangoknak ezúttal nincsen értelme, viszont Type-C töltőkábel sem jár hozzá, csak némi leírás.
Átgondolt extrák
Akár két eszközhöz is képes egyszerre csatlakozni a FreeClip 2, ehhez BT6.0 szabványt támogat. A kodekek közül az SBC és AAC mellett az L2HC is támogatott, viszont Hi-Res Wireless tanúsítványt nem kapott. Ez persze önmagában még nem gond, a hasonló felépítésű, nyitott TWS fülhallgatóknál sokkal komolyabb és általános gond a csekély hangerő, a mélyek hiánya, a közepek tompasága és a magashangok bántóan éles megszólaltatása. És akkor még a nehézkesebb vezérlésről és kényelmetlenségről nem is beszéltünk.
A Huawei egy új applikációt fejlesztett audio eszközeihez, amit Huawei Audio Connect névre keresztelt, és az Apple App Store-ból, a Huawei AppGallery-ből, vagy a Samsung Galaxy Store-ból egy pöccintéssel le tudsz tölteni. Amennyiben egyikkel sem rendelkezel, úgy a Huawei weboldaláról tudod beszerezni és telepíteni az applikációt, ahová a dobozon látható QR-kód vezet el (a Google Play Store-ban sajnos továbbra sem érhető el az app). Ez apró kellemetlenség, de elegendő egyszer megtenned, a frissítésről már a program saját maga gondoskodik. Ennél egy fokkal fontosabb talán, hogy a FreeClip 2 minden platformmal kompatibilis, okostelefonokon az appok kínálta extrákat is eléred, de bármilyen, BT-kompatibilis eszközhöz (PC, konzol stb.) csatlakoztathatod.
Az applikáció jól átlátható és egyszerűen kezelhető. A Többkészülékes kapcsolat mellett itt láthatod a pontos töltöttségi adatokat és itt tudod a hangzást is beállítani. Ehhez előre beállított hangzásprofilokat aktiválhatsz, vagy egyedi hangszínprofilt is felvehetsz a 10-sávos hangszínszabályzóval.
Ha kicsit lejjebb görgetsz, rengeteg izgalmas extrára bukkanhatsz. Mindjárt itt a gesztusvezérlés, ami az érintéses vezérlést takarja és programozható. A füldugók hátsó "bab" felülete megkülönbözteti a dupla és tripla érintéseket, a lapozást (amikor elhúzod a felületén az ujjbegyedet), valamint a hosszú nyomvatartást is. Utóbbi a "Hangsegédet" képes előhívni, ami egy külön menüpontban állítható. Ez lehet a Huawei Doubao megoldása, vagy a rendszer alapértelmezett digitális asszisztense.
Az sem gond, ha éppen nem tudod megérinteni a fülesedet, de érkezik egy bejövő hívás, ugyanis a FreeClip 2 a fejmozdulatokat is érzékeli a beépített mozgásérzékelők segítségével. Ez nagyszerű és már egészen megbízhatóan működik: ha bólogatsz, felveszed a bejövő hívást, ha pedig megrázod a fejedet oldalra, elutasítod azt - persze a két parancs felcserélhető, csak emlékezz, mit állítottál be.
Bár nem illeszkedik közvetlenül a hallójáratba a füles, megoldották a viselésérzékelést, ami automatikusan képes leállítani és folytatni a lejátszást. Ez is hasznos, de ennél sokkal-sokkal jobb, hogy nem kell vesződnöd azzal, hogy kitaláld, melyik a bal és jobb dugasz, hiszen ez nem is menne: a két fülhallgató tökéletesen egyforma! Viszont a beépített érzékelőknek hála amint ráakasztod a füledre a FreeClip 2-t, a rendszer felismeri, melyik oldalra melyik dugót helyezted, és ennek megfelelően kezeli azokat. Ezt sokat próbálgattuk (tulajdonképpen szinte mindegyik felhelyezésnél), és mindig megbízhatóan működött.
Ha mobilon játszol, szintén hasznos lehet, hogy felismeri a játékokat az applikáció (a füles), és ilyenkor automatikusan alacsony késleltetési módba vált. Sajnos olyan opció nincsen, hogy fixen ebben a módban működjön a FreeClip 2. A Leejtés-érzékelés is praktikus: amikor fülből kivéve zuhanást érzékel bármelyik füldugó, egy hangot játszik le, hogy könnyebben megtaláld a földön.
Felsőkategóriás TWS füles lévén a vezeték nélküli töltés mellett az sem maradhatott ki, hogy a töltőtok képes legyen megszólalni. Apró és kellemes figyelmesség, hogy kiválaszthatod, milyen hangot adjon ki, amikor kinyitod, de ennél többet ebbe a funkcióba nem érdemes belelátni. Annál érdekesebb, hogy a menüben helyet kapott egy Kísérleti funkciók lap is. Ezen a teszt során egyetlen opciót találtunk (2.0.1.370 app verzió), az Adaptív hangerőt. Az ígéretek szerint ez a külső zajszinthez igazított hangerőszabályzást ad, vagyis ha zajos helyre mész, feljebb tolja a hangerőt, ha pedig ismét csendesebb közegbe kerülsz, automatikusan csökkenti.
Ez tényleg valami más
Őszintén szólva nem szépen, hanem előítéletekkel telve fogtunk bele a FreeClip 2 tesztelésébe - egyszerűen nem lehet olyan, hogy 1 generációváltás alatt megoldható legyen a nyitott fülesek hangzásbeli gondja. A zenehallgatásnál a sztereó színpad kellemesen tágas, alapértelmezett beállítások mellett a hangszín meleg és középmélyek is vannak. Természetesen a külvilágtól való teljes izoláció, valamint az erőteljes, dobhártya-rengető mélyek nincsenek, de abszolút lapos, tompa hangzásról sem beszélhetünk, ami sokáig jellemző volt a hasonló kialakítású TWS fülhallgatókra. A magasak nem ciripelnek, nem bántók, a közepeket pedig okosan kiemeli a FreeClip 2, hogy meggyőzőek legyenek. Persze dinamikában lehetne még javítani, de a tisztasággal nem volt gondunk - mondjuk dübörgő mélyek sem nyomják el ezt a sávot. A hangerő szintén szuper, maximumra állítva már bántóan hangos. Nagyjából 60-70%-os hangerőn a hangszivárgás is megjelenik, de ha normális, mondjuk 40-50%-os hangerőn használod, csak néma csendes szobában fogják hallani, hogy nagyjából mi szól éppen füledben.
A hívásminőséggel sem akadt gondunk, a 3-3 mikrofon nagyszerűen, tisztán vette a hangunkat, a beépített feldolgozóchip (NPU) pedig szépen lehámozta a zajt a beszédről, és csak utóbbit közvetítette a vonal túlsó felére. Még viszonylag nagyobb zaj, a háttérben hangosan szóló zene is mindössze apró, nem zavaró zörejként jutott át a másik oldalra.
A kényelem is kérdéses volt, mert lehet bármilyen futurisztikus a forma és a felhasznált anyagok, ha a próba során kényelmetlen a füles, akkor az nem lesz népszerű. Ezen a téren komoly vállalása van a Huawei-nek, ugyanis azt ígéri, hogy akár egész nap (vagy legalábbis 6-9 órán keresztül, amíg a töltés kitart) kényelmesen hordhatod a FreeClip 2-t. Nos, a kényelem valóban magas fokú, sőt, kényelmesebb, mint sok más, hasonlóan nyitott fülhallgató. A C-alak ideális, a súlyozást pedig jól kitalálták a mérnökök: a fülcimpa hátsó részén elbújtatott ellenrész stabil és biztos tartást garantál, csak remélni tudjuk, hogy a folyékony-szilikon formamemóriás C-nyak évekig rugalmas marad és megtartja formáját.
Ugyanakkor használat közben azt tapasztaltuk, hogy amennyiben a füledet lefedő sapkával hordod a FreeClip 2-t, bizony már korántsem garantált a stabil viselet. Persze ez fül- és sapkafüggő is, de esetünkben a sapkában mozogva az utcán, a füldugók többször is elmozdultak, és ettől a hangzás is azonnal szétesett. Ilyen esetekben a teljesen a hallójáratba dugható TWS füles jobb megoldás még mindig. Szerencsére ugyanez a helyzet nem áll fent, amennyiben hosszú hajad van, ilyenkor a FreeClip 2 szépen a helyén marad, nem mozdul el annyitól, hogy hozzáér a hajad.
Aktív mozgás során is kipróbáltuk a fülhallgatót, ami meglepően jól tartotta a pozícióját közepes intenzitású edzés során. Például kocogásnál, egyszerűbb futásnál tökéletes, csak akkor mozdult el az ideális helyéről a FreeClip 2, amikor ugrálás következett. Ekkor sem esett ki a fülünkből, de a helyéről elmozdult.
Annyi extrát adott a Huawei az új füles mellé, hogy mindegyiket ki kellett próbálnunk. A hangszínszabályzó és a többeszközös kapcsolat úgy működik, ahogy annak kell, a viselésérzékeléssel sem akadt gondunk és a vezérlés is megbízható volt, bár néha a nagy hidegben meg kellett ismételnünk a dupla- és tripla pöccintést. A hangerőszabályzás is üdvözlendő extra, de azt tapasztaltuk, hogy ezt úgy érdemes használni, ha közben hüvelykujjaddal ellen tartasz a kis "bab" egységnek.
A Bluetooth-késleltetéssel nem volt gondunk, videók és streaming során mindig pontosan követte a hang a képet, nem volt csúszás. Amit viszont nagy bánatunkra nem sikerült kipróbálnunk, az a Leejtés érzékelése. Többször is leejtettük (puha) talajra a füleseket, de hangot egyszer sem adtak ki - reméljük, egy szoftverfrissítés megoldja a gondot. Szintén félkész még az Adaptív hangerőszabályzás: a teszt során nem minden alkalommal reagált időben a zajos-csendes átmenetekre, és amikor reagált, akkor sem az ideális hangerőt állította be. Néha eltalálta, és akkor nagyon praktikus volt, így remélhetőleg hamarosan kikerül a kísérleti funkciók közül.
Amit viszont hiányoltunk, és más, konkurens termékeknél már megkedveltünk, az többek között a beszédfelismerés. Ez a FreeClip 2 esetében kifejezetten hasznos funkció lehetne, főleg úgy, hogy egész napos viseletnek is ajánlja gyártója. A funkció annyit tesz, hogy amikor a mikrofonok érzékelik, hogy viselője beszélni kezd, leállítják az éppen lejátszott zenét, videót stb., majd amikor 10-15 másodpercig csend van (nem beszél a viselő és hozzá sem beszélnek), automatikusan folytatódik a lejátszás.
Szintén nagyszerű lenne, ha az alap SBC és AAC kodekek mellett nem csupán a Huawei által favorizált L2HC-t, hanem LDAC/LHDC kodekeket is támogatna, hogy az aptX HD-ről ne is beszéljünk.
Pehelykönnyű ajánlat heavy usereknek
A Huawei nagyszerű klipszes rögzítésű open-ear TWS fülhallgatót készített, ami méltán foglal helyet a topligában. A kényelem szuper, a hangzás meglepően kiegyensúlyozott, az anyaghasználat nagyszerű és a sok extra funkciónak is lehet örülni. Ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjében ott van a tény, hogy az igazi mélyek még mindig hiányoznak - inkább csak a középhangoknak van mélységük és némi erejük, a komoly basszus hiányzik. A kényelem nem kérdéses, viszont ha sapkával hordanád, vagy nagyon aktív, ugrálós sportot tervezel, szintén gondban lehetsz. Az ok egyszerű: ha az ideális pozícióból elmozdul a FreeClip 2, azonnal megváltozik a hangzás, ami roppant bosszantó. Ha nem ér a C-hídhoz semmi, nem akad be sapkába, kapucniba, normál mozgásnál, könnyebb futásnál sem mozdul el egykönnyen, ilyenkor ezzel a gonddal nem fogsz szembesülni. Szintén örülnénk neki, ha minden funkció tökéletesen működne: nekünk a leejtéskori hangriasztás, valamint az adaptív hangerőszabályzás még nem működött tökéletesen.
Az üzemidővel nem volt gondunk, a gyár által ígért 6-9 órát elértük vegyes használat mellett és a gyorstöltés sem üres ígéret. A hívás közbeni zajszűrés nagyszerű, a másik oldal tisztán a te hangodat fogja hallani zaj és zavaró tényezők nélkül. A hangszivárgást is igyekszik valamennyire tompítani a FreeClip 2, de kb. 50%-os hangerő felett ez már túl nagy falat neki, ilyenkor egy átlagos szobában több méterre tőled is meghallhatják, hogy mit is hallgatsz.
A Huawei FreeClip 2 összességében is nagyon jól sikerült, a kifogásaink egy részét akár szoftveresen is lehet fejleszteni, javítani, sőt, ki tudja, még akár a beszédfelismerés is megjelenhet. A füles nagy gondja azonban az ára, ami 79 990 forint! Sejtettük, hogy nem lesz olcsó, hiszen 2023-as elődje, a FreeClip még mindig 60 ezer forint körül mozog a szaküzletekben, de azért 80 ezer forint mégis rengeteg egy TWS fülesért. Ha azonban a konkurenciát nézzük, mint például a 100 ezer forint feletti Bose Ultra Opent, látható, hogy sajnos a sok extra, a kényelem és a jó hangzás drága mulatság. A Sony szintén a napokban jelentette be legújabb klipszes fülesét, a LinkBuds Clipet. A trendi színek és hasonló funkciók, valamint üzemidő mellett azonban ez csak IPx4-es és várhatóan szintén 80-100 ezer forint magasságában lesz beszerezhető.
Ha csak a forma tetszett meg, de a töredékét szánod ilyen fülhallgatóra, már 10-20 ezer forint magasságában kapsz hasonlót, de persze az okos funkciók, a hangszivárgás elnyomása, a beszédhang zajszűrése és a vezérlés hiányozni fog, ahogy hangzásban sem várhatod el ezt a szintet. Érdekes lesz viszont összehasonlítani a Baseus Inspire XC1-gyel, amit a cég a Bose-zal közösen fejlesztett. A hasonló kialakítású fülesről csak szuperlatívuszokban beszél gyártója, ráadásul 46 ezer forintért vihető. Amint beérkezik tesztlaborunkba, összehasonlítjuk a két open-ear fülest.