A Könyves Kálmán körúton található a Telekom székháza, amelynek mélyén egy speciálisan kialakított TSOC nevű Telecommunication Service Operation Center központ a legfontosabb terem. Innen felügyeli a szolgáltató az összes hívást, adatforgalmat, műsorsugárzást, ami a szolgáltató hálózatán történik.
A számok beszédesek: a Telekom nagyjából 6 millió mobil eszközt szolgál ki nap, mint nap, amihez még a vezetékes felhasználási pontok is hozzáadódnak. A hálózat gerincét redundáns optikai hálózat biztosítja és ma már a bázisállomások több, mint 50%-a szintén optikán kapcsolódik az országos hálózathoz. Nemzetközi oldalon a DT, vagyis Deutsche Telekom felé georedundáns és több, egyenként 400 Gbit/s-os optikai gerinchálózat kapcsolja a magyar központot. A magyar hálózaton egyetlen nap átlagban 16,5 millió hívást, egyidejűleg akár 130 ezer kapcsolatot és 2800 TB mobiladat-forgalmat jelent, és mindegyiknél garantálni kell a maximális stabilitást.
A hanghívási forgalom egy kétpúpú tevének a hátára hasonlít: a délelőtti 10-11 órás, valamint a délutáni 16-17 órás idősáv a csúcsidőszak, ráadásul a hanghívások 90%-a ma már VoLTE-típusú, vagyis adatalapú. A mobiladatforgalom is kulcsfontosságú, a hálózaton havonta 95 Petabyte adat közlekedik, aminek az 1/3-a már kizárólag 5G-n. Itt is van csúcsidőszak, ami a délutáni, esti órákban, 18:30-21:00 között található.
A stabil kapcsolat biztosítása az elsődlegesen legfontosabb, ám előfordulnak hibák: például leáll egy-egy bázisállomás, vagy áramszünet lesz. Ezek áthidalására a Telekom a bázisállomásain tartalék akkumulátorokat használ, a nagyobb, kulcsfontosságú csomópontokon pedig dízelüzemű aggregátorok is találhatók. Szintén képes a rendszer arra, hogy dinamikusan újraszervezze magát: ha torlódás, vagy szakadás van a hálózaton az egyik irányban, más útvonalon próbálkozik, a mobil klienseszközök pedig másik, működő bázisállomáshoz tudnak kapcsolódni.
A TSOC-ban - bár ezen ma még nem lepődtünk meg - hús-vér emberek dolgoznak. Az ő munkájukat segíti a saját fejlesztésű ATOM felügyeleti rendszer, amely számtalan technológiát integrál magába, ismeri a hálózat felépítését, majd a bemeneti információk alapján meghatározza, mely eseményekkel milyen szinten érdemes foglalkozni (kisebb hiba, kritikus gond, tervezett karbantartás stb.). A cél természetesen az, hogy a felhasználók semmiféle gondot ne vegyenek észre a kapcsolatban, még akkor sem, ha amúgy a központban vagy a hálózaton épp valami komolyabb hiba lépett fel.
Ottjártunkkor katasztrofális hiba nem volt, de legalább 20-an dolgoztak a központban. A falakat tévék sora borítja, amelyeken a legfontosabb információk olvashatók. A TV-adások is láthatók voltak, ám az adásminőséget, a jelstabilitást stb. nem élő emberek, hanem erre a feladatra fejlesztett, gépi tanulás útján tréningezett Probe-ok végzik, amik képesek felismerni, ha egy-egy adásban hiba lép fel.
AI és SA 5G
Persze keresztkérdések nélkül nem hagytuk ott a Telekom hálózatüzemeltetési központját. Például kíváncsiak voltunk rá, hogy az AI mennyire vette át már most az emberek szerepét, illetve látnak-e olyan pontot, ahol az AI emberpótló szerepbe lép, és átveszi a dolgozóktól azok munkáját.
A Telekom hálózati szolgáltatásokért felelős vezetője, Csutorka Gábor elmondta, a komplexitás és az óriási forgalom miatt már most is számos automatizmus és az AI is segíti munkájukat, hiszen a jövő egyértelműen az adatvezérelt automatizált szolgáltatásé, de vannak olyan munkák, amelyeket a központban sem tudnak AI-ra bízni. Az AI döntéselőkészítő, az automatizálást segítő technológia, de emberi tényező továbbra is van a központban.
Az AI szerepe egészen biztosan nőni fog a hálózatüzemeltetés terén a jövőben, mivel az adatforgalom egyre csak nő, a hálózatok egyre nagyobbak és bonyolultabbak lesznek, e felől nincs kétség, de a teljesen AI-vezérelt, emberi tényezőt 100%-ban nélkülöző telekommunikációs hálózatban nem hisz Csutorka Gábor sem.
A Standalone (SA) 5G hálózat bevezetése is sarkalatos pont sokak szerint, és például a konkurens Yettel már megkezdte ennek aktiválását. A Telekom rendszerei fel vannak készítve erre a technológiára, de a klienseszközök felé még nem kezdték meg az SA 5G bevezetését, ezzel még egészen biztosan várnak egy darabig.
A Stand Alone 5G lényege, hogy kizárólag 5G-s hálózaton történik az adatkapcsolat, a 4G-től teljesen függetlenedik. Ma még szinte minden 5G-s hálózat NSA (Non Stand Alone) módban üzemel, vagyis a 4G-re is támaszkodik. A Standalone 5G pedig számos előnnyel jár: például a mostani 20+ ms késleltetés 1 ms-re vagy akár az alá csökkenhet, az adatátvitel sebessége jelentősen nő, több eszközt is elbír egy-egy bázisállomás vagy cella, és a sávszélesség-elosztás is pontosabb lehet a klienseszközök között.
