Az indiai kormány bekérette a Meta vezetőit, miután a BBC vizsgálata szerint az Instagram fizetett hirdetésekben is terjesztett olyan tartalmakat vagy hivatkozásokat, amelyek gyerekek szexuális kizsákmányolásához kapcsolódtak. Az ügy különösen súlyos, mert nem egyszerű felhasználói posztokról van szó, hanem olyan reklámokról, amelyek elvileg átmentek a platform hirdetés-ellenőrzési rendszerén. Ashwini Vaishnaw, India elektronikai és információtechnológiai minisztere utasította a minisztériumot, hogy kérjen hivatalos magyarázatot a Metától. A Business Standard kormányzati forrásai szerint a cég vezetőinek személyesen kell megjelenniük a tárca előtt, és választ kell adniuk arra, hogyan kerülhettek át ilyen hirdetések az Instagram ellenőrzésén. A minisztérium egyik illetékese szerint azt is vizsgálják, miért nem lépett hatékonyabban a Meta, miután a problémás hirdetésekről már jelzést kapott.
A BBC vizsgálata egy indiai tesztfiókkal indult. Az újságírók azt nézték meg, milyen tartalmakat és hirdetéseket kezd ajánlani az Instagram, ha a felhasználó bizonyos, felnőtt életmód- és szuggesztív tartalmakat posztoló fiókokat követ. A beszámolók szerint a tesztfiók rövid időn belül felnőtteknek szóló videóhívásos és explicit hirdetéseket kapott, később pedig olyan reklámokat is, amelyek gyerekeket érintő illegális tartalmakhoz vezettek. A hirdetések egy része Telegram-csatornákra irányította a felhasználókat, ahol a BBC szerint pénzért kínálták a tiltott anyagokat. A vizsgálat alapján a tesztfióknak nagyjából harminc különböző, ilyen jellegű hirdetést mutatott az Instagram, ezek közül több más fiókoknál is ismétlődött. A BBC az ügyben érintett hirdetéseket és csatornákat jelentette az indiai hatóságoknak.
A Meta első reakciója különösen kellemetlenül fest a cég számára. Amikor a BBC az Instagram saját bejelentőfelületén jelzett egy hirdetést, a vállalat rendszere azt válaszolta, hogy az nem sérti a közösségi irányelveket. A cég csak azután távolított el több hirdetést, függesztett fel fiókokat és blokkolt kapcsolódó Telegram-linkeket, hogy az újságírók közvetlenül megkeresték hivatalos kommentárért. A Meta később azt közölte, hogy a gyerekek kizsákmányolása "borzalmas bűncselekmény", és a vállalat agresszíven küzd az ilyen tartalmak ellen az alkalmazásain. A cég szerint további, a BBC által nem konkrétan megjelölt hirdetéseket és fiókokat is eltávolítottak, ugyanakkor azt is hozzátették, hogy egyetlen rendszer sem tökéletes, és az ellenőrzési folyamat nem minden szabálysértést szűr ki automatikusan.
Ez a magyarázat aligha csillapítja a nyomást, mert az ügy épp arra mutat rá, hogy a platform hirdetési rendszere nemcsak elszenvedte a visszaélést, hanem pénzt is kereshetett rajta. Az Instagram-hirdetéseknek elvileg automatikus és emberi ellenőrzésen is át kell menniük, ezért különösen súlyos kérdés, hogyan juthattak el ezek a reklámok valódi felhasználókhoz. Az indiai fellépés egy szélesebb konfliktusba illeszkedik. A kormány ugyanazon a héten a WhatsApp új felhasználónév-funkciójának bevezetését is megakasztotta, mert attól tart, hogy az megkönnyítheti az online csalásokat és a megszemélyesítést. India a Meta egyik legfontosabb piaca, a Facebook, az Instagram és a WhatsApp is hatalmas felhasználói bázissal rendelkezik az országban, így a szabályozói nyomás üzletileg sem mellékes.
A mostani ügy ugyanakkor nem egyszerű adatvédelmi vagy piaci vita. Gyerekek szexuális kizsákmányolásához kapcsolódó tartalmakról, hirdetési ellenőrzésről, platformfelelősségről és az ajánlórendszerek működéséről szól. Az indiai szabályok szerint a platformoknak a jogellenes tartalmak eltávolítására és a panaszkezelési rendszerek működtetésére is kötelességük van, ha meg akarják őrizni a közvetítői védelmüket. Egyelőre nem tudni, a Meta meghallgatása után indul-e formális eljárás vagy bírság, és azt sem, hogy az indiai kormány átfogóbban is megvizsgálja-e az Instagram hirdetés-ellenőrzési rendszerét. Az viszont már most látszik, hogy a BBC vizsgálata újabb kellemetlen bizonyítékot adott arra, mennyire nehezen tudják a legnagyobb platformok megakadályozni, hogy bűnözők a saját hirdetési és ajánlórendszereiket használják fel.
