Jeff Bezos új AI-cége, a Prometheus már nem csak homályos ígéretként létezik. Amikor a milliárdos tavaly novemberben bejelentette, hogy társ-vezérigazgatóként beszáll az új startupba, még főleg annyit lehetett tudni róla, hogy a fizikai AI területén dolgozik majd. Ez ma egyre gyakrabban használt kifejezés, és nagyjából azt jelenti, hogy a nagy nyelvi modelleknél és generatív AI-rendszereknél látott módszereket nem szövegek, képek vagy videók előállítására, hanem robotikára, gyártásra és mérnöki tervezésre próbálják átültetni.
A Prometheus most egy hatalmas finanszírozási körrel került újra reflektorfénybe. A cég 12 milliárd dollárt vont be, miután korábban már 6,2 milliárdos induló befektetést is szerzett, az értékelése pedig 41 milliárd dollárra nőtt. A befektetők között ott van a JPMorgan Chase, a Goldman Sachs és a BlackRock is, miközben Bezos saját vagyonából is jelentős összeget tesz a vállalatba. A startup jelenleg nagyjából 150 embert foglalkoztat. A pénz jelentős része számítási kapacitásra megy majd el. Bezos a CNBC-nek arról beszélt, hogy amit építenek, rendkívül számításigényes, és ehhez saját adatokat is elő kell állítaniuk. Ez nem meglepő: a fizikai világban működő AI-rendszerekhez nem elég internetes szövegeken tanítani a modelleket, mérnöki, gyártási, anyagtudományi és robotikai adatokra is szükség van, ezek előállítása pedig jóval drágább és bonyolultabb feladat.
Bezos szerint a Prometheus célja egyfajta "mesterséges általános mérnök" létrehozása. Nem egyszerű chatbotról van szó, hanem olyan eszközről, amely felgyorsíthatja a találmányok és technológiai áttörések megszületését. A New York Timesnak adott magyarázatában Bezos arról beszélt, hogy a társadalmi jólétet mindig a találmányok vitték előre, a földműveléstől a gőzgépig. Szerinte a Prometheus olyan eszközöket akar adni a mérnökök kezébe, amelyek jelentősen felgyorsítják ezt a folyamatot.
Társalapítója, Vik Bajaj ennél földhözragadtabban fogalmazott. Szerinte egy új technológia megtervezése ma is rengeteg ember összehangolt kreatív munkáját igényli, miközben a mérnökök sok esetben évtizedek óta alig változó eszközökkel dolgoznak. A Prometheus ezen változtatna: olyan AI-alapú megoldásokat készítene, amelyek gyorsabbá tehetik a tervezést, a kísérletezést és a prototípusok létrehozását.
A cég pontos termékeiről egyelőre nem beszéltek. Nem derült ki, milyen szoftvert, hardvert vagy szolgáltatást kaphatnak majd a partnerek, és az sem, mikor jelenhet meg bármi kézzelfogható a Prometheustól. A The New York Times korábban arról írt, hogy Bezos és Bajaj egy 100 milliárd dolláros befektetési alap létrehozásán is dolgozik, amely olyan cégekbe tehetne pénzt, amelyek később közvetlenül hasznosíthatják a Prometheus fejlesztéseit. Ezek közé akár Bezos más vállalkozásai, például a Blue Origin is tartozhatnak.
A Prometheus nincs egyedül ezen a területen. Sok startup próbálja az AI-t a fizikai világ problémáira ráengedni, a robotok betanításától a gyártósorok átalakításán át az automatizált mérnöki tervezésig. Bezos cége viszont már most olyan pénzügyi háttérrel indul, amelyet a legtöbb rivális csak irigyelhet. Ettől még nem biztos, hogy valóban sikerül forradalmasítania a mérnöki munkát, de az látszik, hogy a következő nagy AI-verseny már nemcsak arról szólhat, ki ír jobb szöveget vagy generál szebb képet, hanem arról is, ki tud gyorsabban feltalálni valamit a való világban.
