Hirdetés

Johann Strauss Kék Duna keringője az űrbe tart



|

200 évvel a zeneszerző születése után nagy útra indul a Kék Duna keringő.

Hirdetés

Több mint egy évszázadnyi várakozás után Johann Strauss leghíresebb keringője, a Kék Duna végre megkapja kozmikus utazását. Május 31-én a Bécsi Szimfonikusok előadásában az Európai Űrügynökség (ESA) 50. évfordulóját ünnepelve a klasszikus művet rádiójelekké alakítva az űrbe sugározzák, hogy az a fény sebességével száguldjon át a Naprendszeren és azon is túl. A közvetítés nem élő lesz: bár technikailag megoldható lenne a valós idejű átalakítás, az ESA a biztonság kedvéért az előző napi próbáról készült felvételt sugározza majd. A rádiójel 1,5 másodperc alatt eléri a Holdat, 4,5 perc alatt a Marsot, 37 perc alatt a Jupitert, és négy óra alatt a Neptunuszt. Mindössze 23 óra alatt olyan messzire jut el a jel, mint ahol jelenleg a Voyager-1 tartózkodik - több mint 24 milliárd kilométerre a Földtől, a csillagközi térben.

Az ESA spanyolországi mélyűri antennája fogja az adást indítani, célzottan a Voyager-1 irányába, mintegy jelképesen pótolva azt a "kozmikus hibát", hogy a keringő nem került fel a Voyager űrszondák 1977-es aranylemezeire. Az ikonikus válogatásban olyan nevek kaptak helyet, mint Bach, Beethoven, Mozart vagy Stravinsky - Strauss azonban kimaradt, hiába volt a "Kék Duna" már akkor is az egyik legismertebb zenei motívum, különösen Stanley Kubrick 1968-as filmje, a 2001: Űrodüsszeia révén.

Hirdetés

A mostani kezdeményezést a bécsi turisztikai hivatal is támogatja, hangsúlyozva: Strauss szülővárosának kötelessége, hogy méltó helyre juttassa "a legismertebb keringőt" - vagyis az űrbe, ahol talán egyszer valóban földönkívüliek hallgatják majd.

Ez nem az első alkalom, hogy zene hagyja el bolygónkat. A NASA 2008-ban a Beatles "Across the Universe" című dalát küldte a mélyűrbe, tavaly pedig Missy Elliott The Rain című száma indult el a Vénusz felé. 2012-ben a Curiosity marsjáró is közvetített zenét: a will.i.am Reach for the Stars című dalát játszotta vissza a Mars felszínéről.

Most Strauss kerül sorra, végre megkapva azt a csillagközi figyelmet, amit már régen kiérdemelt. Ahogy az ESA vezetője, Josef Aschbacher fogalmazott: 

"A zene egyedülálló módon köt össze minket időn és téren át. Öröm számunkra, hogy Johann Strauss társaságában inspirálhatjuk a jövő űrtudósait és felfedezőit - talán épp e dallamra indulnak majd útnak a csillagok felé."

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.