Németországban, a Forschungszentrum Jülich kampuszán hivatalosan is átadták Európa első exaszintű szuperszámítógépét, a JUPITER-t. A 2300 négyzetméteren, ötven konténermodulban elhelyezett monstrum a világ negyedik legerősebb számítógépe, amely több mint egy kvintillió lebegőpontos műveletet képes végrehajtani másodpercenként. Az Nvidia Quantum-2 InfiniBand hálózatán összekapcsolt 6000 node összesen 24 ezer GH200 Grace Hopper Superchipet tartalmaz, node-onként 288 Arm-alapú CPU-maggal.
A rendszer két fő egységből áll: a Booster modulból, amely az Nvidia hardverre épül, és a Cluster modulból, amely több mint 1300 node-ot használ a SiPearl által fejlesztett Rhea1 processzorokkal. Utóbbiak Arm Neoverse Zeus magokra épülnek, node-onként kettő chipet tartalmazva, egyenként 80 maggal. Együttesen ez több mint 90 exaflops mesterségesintelligencia-teljesítményt biztosít, így a JUPITER nemcsak számítási sebességben, hanem AI-feladatokban is világelsők közé kerül.
Az adatok átvitelét 51 ezer hálózati kapcsolat teszi lehetővé, amelyek együttesen háromszor több adatot képesek mozgatni, mint a világ összesített internetforgalma adott pillanatban. A közel egymillió terabájtnyi háttértár elméletben elegendő lenne több millió játék telepítésére, de a JUPITER feladata jóval komolyabb: éghajlati modellek szimulálása, extrém időjárási események előrejelzése, generatív AI-modellek fejlesztése, az emberi agy feltérképezése, gyógyszerkutatás, HIV elleni fehérje-szimuláció és kvantumfizikai modellezés.
A Max Planck Meteorológiai Intézet például a klímaváltozás hosszú távú hatásait és szélsőséges időjárási forgatókönyveket kíván modellezni, míg más kutatócsoportok a sejtfehérjék összeállását vizsgálják a betegségek elleni küzdelemben. Emellett a JUPITER hozzájárulhat új részecskefizikai felfedezésekhez, illetve olyan spatio-temporális architektúrák kidolgozásához, amelyek az orvosi képalkotástól az önvezető autókig terjedő alkalmazásokban hasznosíthatók.
A JUPITER tehát nemcsak mérnöki bravúr, hanem kulcsfontosságú eszköz is lehet abban, hogy az emberiség pontosabban értse a bolygót fenyegető veszélyeket, és új megoldásokat találjon a jövő kihívásaira.
