A South China Morning Post tájékoztatása szerint elindult a világ legnagyobb vízerőműgátjának felépítése. Az alapkövet július 19-én rakták le, de van a projekttel egy kisebb geopolitikai probléma is. A gátat ugyanis a Jarlung Cangpo folyónál építik, ami átfolyik Indián és Bangladesen is és mindkét ország attól tart, hogy az erőmű megzavarhatja a környék kényes ökoszisztémáját, ami elvándorlásokhoz vezethet, arról nem beszélve, hogy a beruházás tovább növelheti Kína hatalmát a régióban.
Kína ezeket az aggályokat azzal próbálta elhessegetni, hogy az általuk elvégzett tudományos vizsgálatok szerint a gát felépítésének sem mezőgazdasági, sem környezeti következményei nem lesznek. Ami a politikát illeti, Peking megígérte, hogy nem fogja a gátat nyomásgyakorlásra használni.
A két ország konkrétan attól fél, hogy egy esetleges konfrontáció során Kína a vízszint mesterséges szabályozásával áradásokat és aszályokat okozhat. Az ígéretek nagyon szépen hangoznak, de nincs mechanizmus arra, hogy ebben meggátolják az országot. A helyi környezetvédők ráadásul vitatják Kína kutatásait, és szerintük a vízerőmű beépítése igenis megzavarhatja a Himalája kényes környezeti egyensúlyát.
Az aggodalmak nem alaptalanok, de közben Kína nagyon szeretné felhúzni a gátat, ami 300 milliárd kHw energiát termelhetne. Ez háromszorosa annak, amit a Hupej tartományban lévő Három-szurdok-gát tud felhalmozni, és a többletet exportálni szeretnék, többek között Tibetbe is, aminek igényeit szintén könnyedén elégíthetné ki az 57 238 milliárd forintnak megfelelő beruházás.
Az építkezés hivatalosan is elindult, így a tárgyalásoknak már valószínűleg kevés hasznuk lesz, hacsak a következő néhány hétben le nem tudják állítani azt.
