Újabb fejezetéhez érkezett az Egyesült Államok és Kína közötti mesterségesintelligencia-verseny, miután a Bloomberg értesülései szerint hatalmas AI-adatközpontok építése kezdődhet meg a kínai Jivu városában. Az összesen 36 létesítményből álló projekt mögött több kínai mesterséges intelligenciával foglalkozó cég, valamint a kínai állam támogatása áll. Bár az infrastruktúra valóban impozáns, az egyik legnagyobb kérdés továbbra is az, honnan érkeznek majd a szükséges csúcskategóriás Nvidia AI-GPU-k a jelenlegi amerikai exportkorlátozások mellett.
A tervek szerint több mint 115 ezer Nvidia-alapú gyorsítókártya kerülne beépítésre, ezek túlnyomó többsége pedig egyetlen központi adatközpontban kapna helyet. A helyszín kiválasztása nem meglepő, hiszen Jivu már régóta logisztikai és ipari központként működik, azonban a kártyák származása komoly kérdéseket vet fel. Donald Trump volt amerikai elnök ugyanis nemcsak szigorú exporttilalmakat vezetett be a fejlett chipekre, hanem nyomozást is kezdeményezett a potenciális csempészetek ügyében. Még Szingapúrt is vizsgálat alá vonták, amiért felmerült a gyanú, hogy közvetítőként segítheti a tiltott technológiák Kínába jutását.
Az amerikai korlátozások értelmében jelenleg lehetetlen legálisan hozzáférni például a legújabb Nvidia Blackwell Ultra chipekhez, amelyeket nemrég telepítettek az USA egyik legnagyobb AI-infrastruktúráját üzemeltető vállalatánál, a CoreWeave-nél. Kína azonban valószínűleg nem hagyja annyiban a dolgot: vagy alternatív beszerzési csatornákat próbál kiépíteni, vagy saját megoldásait fejleszti tovább.
Egy biztos: egy ekkora volumenű beruházás komoly bizalmat tükröz. Egy teljes AI-infrastruktúra felépítése több százmillió dolláros beruházás, és aligha vágnának bele, ha nem lenne valamilyen garancia a szükséges chipek beszerzésére. Jelenleg Kína hozzáfér olyan H20 jelű Nvidia-gyorsítókhoz, amelyek némileg gyengébbek, de még mindig versenyképesek, és valószínűleg ezekkel indulhat a rendszer. A végső cél azonban nyilvánvalóan a teljesítményorientált, legújabb generációs eszközök beüzemelése.
Az is elképzelhető, hogy Peking már a saját AI-chipjei tömeges gyártására készül. Korábban maga az Nvidia vezére, Jensen Huang is elismerően nyilatkozott Kína egyre erősödő félvezetőipari kapacitásairól, ami arra utal, hogy a kínai alternatívák megjelenése már nem csupán távoli álom.
Az amerikai nyomásgyakorlás tehát egyelőre nem törte meg a kínai lendületet. A globális AI-verseny következő nagy csatája így valószínűleg nemcsak a szoftverek, hanem a hardverek frontján is eldőlhet, egyre inkább saját gyártásban, saját szabályok szerint.
