Újabb fordulatot vett az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi és technológiai konfliktus. A kínai kereskedelmi minisztérium hét amerikai szervezettel szemben vezetett be korlátozásokat, emellett megszigorította az Egyesült Államokba irányuló drónok, drónalkatrészek és kapcsolódó technológiák exportjának ellenőrzését is.
A hét szervezet közül a Compliance Testing LLC nevű amerikai tesztelési és tanúsítási vállalatot azért vette célba Peking, mert a kínai kormány szerint közreműködött az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság, az FCC kínai cégeket érintő korlátozásainak végrehajtásában. A listára került az Applied DNA Sciences, a Stratum Reservoir, az Altana Technologies, a Responsible Business Alliance, a Verité Group és a Human Rights in China is. Ezeket Peking azzal vádolja, hogy támogatták az Egyesült Államok Hszincsianggal kapcsolatos intézkedéseit.
Kínai vállalatok és magánszemélyek a korlátozások értelmében nem üzletelhetnek és nem működhetnek együtt ezekkel a szervezetekkel. A mostani rendelkezések ugyanakkor nem tartalmaznak vagyonbefagyasztást vagy beutazási tilalmat.
Peking a drónoknál is szigorít. Az Egyesült Államokba szánt, kínai exportellenőrzés alá tartozó drónokat, fontos alkatrészeiket és a hozzájuk kapcsolódó technológiákat ezentúl szigorúbb, egyedi elbírálásnak vetik alá. Ez nem jelenti a drónexport teljes betiltását, de hosszabb engedélyezési folyamatot és komolyabb fennakadásokat okozhat az érintett amerikai vállalatoknak.
Kína emellett felfüggesztette annak lehetőségét, hogy amerikai szervezetek bizonyos kötelező kínai terméktanúsításokhoz kapcsolódó gyári ellenőrzéseket végezzenek, valamint nemzetbiztonsági vizsgálatot indított az importált nyomtatókkal, fénymásolókkal és más irodai berendezésekkel kapcsolatban.
A kínai vezetés szerint mindez válasz az Egyesült Államok elmúlt időszakban bevezetett intézkedéseire. Washington többek között kínai távközlési vállalatokat, laboratóriumokat, dróngyártókat, routereket, tenger alatti kábelekhez kapcsolódó technológiákat, robotikai eszközöket és elektromos berendezéseket érintő korlátozásokat szigorított. Az amerikai hatóságok emellett több mint negyven kínai vállalatot és szervezetet vettek fel az ujgur kényszermunka visszaszorítását célzó tiltólistára.
Az Egyesült Államok szerint ezek az intézkedések részben a Hszincsiangban élő ujgurokkal és más kisebbségekkel szembeni emberi jogi visszaélésekhez köthető termékek amerikai piacra jutását próbálják megakadályozni. Kína következetesen tagadja az emberi jogi visszaélésekre vonatkozó vádakat, és politikai eszköznek tekinti az amerikai korlátozásokat.
A kínai kereskedelmi minisztérium szerint Pekingnek nem maradt más választása, mint ellenintézkedéseket hozni, és arra szólította fel Washingtont, hogy vonja vissza a kínai cégeket érintő korlátozásokat. A két ország közötti újabb adok-kapok ráadásul hetekkel Donald Trump és Hszi Csin-ping következő tervezett találkozója előtt érkezett.
